Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 13. - Dr. Csicsay Alajos (Párkány): A párkányi iskolák története és mai helyzete

iskolában, többek között Walter Labanc, Karol Járek, Lukovics Dénes, Sóky János, Szenczi János és mások. Közülük kerültek ki az eletro-technikai tagozat osztályfőnökei. 1960. szeptember l-jén az addig Köbölkúton és Kismuzslán, majd Bélán működő szaktanintézeteket Párkányba helyezték és egy igényesebb elméleti felkészítést adó iskolává szervezték át. A kétéves szaktanintézet 4 osztályába 80 tanuló járt. Előbb növénytermesztést és állattenyésztést tanultak, később mezőgazdasági gépkezelést és javítást is. Az iskola a Comenius utcában működött (jelenleg a magyar iskola épülete), első igazgatója Muszka Sándor volt. A diákotthon a Sobieski utcában volt (ma kisegítő iskola), első vezetője Mandák Miklós, nevelőnője Szabados Éva. Az iskolát 1968-ban Udvardra helyezték át, ahol a mai napig is működik. Az 1960-as évek végén és a 70-es évek elején épült fel a párkányi DélSzlovákiai Cellulóz- és Papírgyár, melynek többezer alkalmazottja van. E nagyüzem létrejötte, a vasútállomás nagymérvű fejlesztése, valamint a többi üzemek és vállalatok korszerűsítése következében, a város lakosainak számát háromszorosára emelte. Közben az iskolahálózata is gyarapodott több óvodával, egy eléggé nagy szaktanintézettel, mely a Középfokú Papíripari Szaktanintézet nevet viseli. 1967. szeptember l-jén kezdte meg működését 92 tanulóval és 17 alkalmazottal (pedagógusok, szakoktatók). Kezdetben négy szakot nyitottak: géplakatos, üzemlakatos, villanyszerelő, cellulóz- és papíripari szakmunkás. E szakmunkásképző első igazgatója Anton Galko, első tanítónője Drozdik Józsefbe, szakoktatója Volter János és nevelője Muszka Sándor (a kollégium igazgatója) voltak. Ma az iskolának 19 osztálya, s mintegy 400 tanulója van. A helyzetüket bonyolítja az a tény, hogy 32 üzem és vállalat számára képeztek szakmunkásokat, Skalicától Kassáig. Ezért a magyar nemzetiségű gyerekek számára az anyanyelvi oktatást nehezen tudták biztosítani. A működés alapfeltételei A párkányi iskolák közül a szakmunkásképző működött a legkedvezőbb körülmények között. Az iskola épületét és kollégiumát négy és fél hektárnyi terület (parkok, sportpályák) veszi körül. 13 tanterme, 5 jól felszerelt szertára, kitűnő műhelyei és gépparkja van. A szakmai felkészítésen kívül a pedagógusok a tanulók szabadidejének hasznos eltöltését is fontos nevelési szempontnak tartják. Ha a párkányi iskolák működésének feltételeit vesszük figyelembe, szinte megdöbbenéssel állapíthatjuk meg, mennyire nem törődött itt a város és a járás vezetősége az iskolák fejlesztésével. A háború utáni években az oktatás a régi iskolaépületekben folyt, majd az egyre bővülő iskolahálózat igényeit a város különböző pontjain lévő magánlakások átalakításával igyekeztek kielégíteni. Az ötvenes években elsőként a gimnázium mai épülete épült fel, a 60-as évek elején a szlovák iskola, s ezután pár esztendő elteltével a magyar iskola. A három épület befogadóképessége már ak158