Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Előadások - Dr. Mészáros István: Komárom-Esztergom megye iskoláinak évszázadai

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE ISKOLÁINAK ÉVSZÁZADAI Dr. Mészáros István Érdekes hírt olvastam a múltheti újságban: 1996-ra Tatabányán húsz hektárnyi területen felépítik Mini-Magyarországot. Itt megtekinthető lesz a mai Magyarország legfőbb nevezetességeinek kicsinyített mása. E híradás adta a gondolatot: bizonyára ott lesz e látnivalók között annak az ősi kolostornak a mai épülete is, ahol a magyar iskolázás ezer esztendeje megindult. Mint tudjuk: az egykori Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán telepedtek le — Géza fejedelem hívására — 996-ban a bencés szerzetesek, akik ott kolostort fundáltak, amelyet azután István király bőséges anyagi javakkal erősített meg. A Szent István-kori hazai szellemi élet egyik központja lett e kolostor, amelynek falai között — közvetett adatokkal igazolhatóan — korán megindult az iskolai oktatás-nevelés is. Az első évezred végén itt meginduló iskolázás keretében elkezdődött a hazai fiatalok számára az európai keresztény műveltség átvétele. Kétségtelen tény: lényegében e korabeli korszerű műveltség elsajátításával válhattunk Európa részévé. De ugyanakkor a magyarság e nyugati műveltségbe integrálta a maga keletről hozott ősi magyar műveltségét: e magyarrá ötvözött európai műveltséggel, ezzel az európai értékekkel feldúsított magyar műveltséggel lettünk sajátos színekkel rendelkező, egyenrangú tagjává az európai népek középkori nagy közösségének. S ugyanekkor ez az európai műveltség nem csupán újfajta ismeretanyagot, új tartalmú tanulást és tudást, a világ újszerű értelmi birtokbavételét jelentette ekkor (és ekkortól kezdve máig), hanem magába foglalta a minél teljesebb ember, az egyéni és közösségi értékeiben minél tökéletesebben kibontakoztatott ember nevelésének-nevelődésének követelményét és felelősségét is. Az európai iskola kezdettől fogva mind a tanulás, mind a nevelődés, jellemfejlesztés, erkölcsi gyarapodás intézménye volt. (S ettől aligha érdemes eltérni ma vagy a jövőben!) * * * Ha a történelmi Magyarország e szűkebb régióját, az egykori Komárom vármegyét és Esztergom vármegyét nézzük: itt is nemsokára ezer éve lesz az európai iskolázásnak. Ősidők óta az ember lakóhelye ez a vidék; különféle népek éltek itt hosszabb-rövidebb ideig, az ő körükben is folyt oktatás-nevelés, de ezt nem ismerjük. Az azonban biztos: az itt letelepedett magyarság körében az európai intézményes iskolaszerű oktatás-nevelés a kereszténység felvételével kezdődött. A Nyugat-Európában széles körben érvényesülő modell alapján a katolikus egyházi szervezet keretében hazánkban is megszervezték az iskolákat, elsősorban a nagyobb településeken, főként a központokban. 11