Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Szalai Imre (Tatabánya): Kereskedelmi és vendéglátóipari szakképzés Komárom-Esztergom megyében

Háztartási cikk eladó 5 fő Cukrász 6 fő Szakács 6 fő Felszolgál 8 fő A társadalomban végbement változások eredményeképpen született meg az 1961. évi III. sz. törvény (reformtörvény), mely egyre következetesebben kívánta megvalósítani az oktatás és a nevelés egységét a korábbi "szakmát tanító" iskolával szemben, előtérbe helyezve a munkára való nevelést. 1963-ban sor kerül a szakosítási rendszer módosítására is. Ez a kiskereskedelmi hálózat fejlesztési irányelveit és munkaerőgazdálkodási gondjait figyelembe véve a szakmák számát csökkentette. A kereskedelmi és vendéglátóipari tanulóképzés az általános iskolára épülő hagyományos "A", az emeltszintű "B" 3 évi képzéssel és a középiskolát végzettek részére "C" tagozatos rövidített (1-1,5), valamint a felnőtt dolgozók részére szervezett "D" tagozaton tanfolyami oktatás keretében folyt. Ez utóbbi formában több száz kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozónak volt módja szakmunkás képesítést szerezni. A 60-as években sajnálatosan jelentkezett a szakmunkásképző iskola társadalmi megbecsülésének és a gyerekek részéről a szakmaszerzés iránti érdeklődésnek a csökkenése. Miután kialakult az a politikai irányvonal, hogy munkásosztály szakmunkás utánpótlását minden szakmában egységesen a szakmunkástanuló iskolai rendszerben kell képezni. Ez az egységes ipari túlsúlyú képzés szemlélet hatalmas károkat okozott a kereskedelem és vendéglátóipari szakképzésben. Az évtized végére időszerű és fontos társadalmi feladattá vált a szakmunkásképzés szerepének, funkcióinak újraszabályozása, a képzés tartalmi és módszerbeli korszerűsítése, az oktatás-képzés szükséges feltételeinek megteremtése. Mindehhez a fordulópontot a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény jelentette. 1970 óta valamennyi szakmában új tantervet vezettek be. Több mint 90 új tankönyv készült az élelmiszergazdasági, a kereskedelmi és a vendéglátóipari szakmák oktatására. Megyénkben a kereskedelmi szakmunkásképző iskolák helyzetében változást 1973 jelentett, amikor Esztergomban, a Dobó Gimnáziumból az iskola átköltözött a 317. sz. Szakmunkásképző Intézetbe. Időközben 1967-ben a kereskedelmi és vendéglátó technikumokat felváltják a szakközépiskolák. Komáromban megszűnik a kereskedelmi technikum, míg az Ipari és Kereskedelmi Szakközépiskola lép örökébe Tatabányán. A kereskedelmi szakképzés és oktatás színvonalának javulását 1976-77 tanévben belépő új iskola biztosította Tatabányán Kovács István igazgató irányításával. Az új iskola 1976 szeptemberétől Komárom megyei kereskedelmi és vendéglátóipari szakképzés összevont bázis intézményként működik, négy jogelőd integrálásával. Jogelődei: Kereskedelmi Szakközépiskola, Tatabánya (4 139