Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Szalai Imre (Tatabánya): Kereskedelmi és vendéglátóipari szakképzés Komárom-Esztergom megyében

fel, mely a véglet másik oldalát jelentette, eltüntetve az akkor is létjogosultsággal bíró kisboltokat, cukrászdákat. A megsokszorozódó forgalmat országosan mintegy 25 állami vállalat és több mint 500 szövetkezet bonyolította le. A kereskedelmi és vendéglátóipari tanulóképzés korlátozott számban megyénkben a tatai Köz- és Szakirányú Iparos és Kereskedő-tanonciskolában folyt. 1945-46 tanévben vendéglős 1 fő, 1946-47 tanévben vendéglős 1 fő végez. Az 1949. évi IV-es törvény megszüntette a tanonc elnevezést. 1950-ben alakul meg a Munkaerő Tartalékok Hivatala (MTH), mely a szakmunkásképzés központosítása során átvette a kereskedő tanulók képzését is. A tatai 240. sz. Munkaerőtartalékok Hivatala jelentős számú ipari tanulóképzés mellett 1949 tanévben 4 fő kereskedő tanulót, 1 fő vendéglős tanulót, 1950-51 tanévben 6 fő vegyeskereskedő tanulót oktat mindösszesen. Országosan csak az ipari jellegű drogista, szakács és cukrász képzés maradt meg, illetve részben az is szünetelt. Ezen intézkedés magyarázata az akkori gazdaságpolitikai szemléletben keresendő, mely a többi gazdasági ág rovására - eltúlozva - a nehézipart helyezte előtérbe, úgy vélekedve, hogy a kereskedelmi képzés tanfolyami oktatás útján is megoldható. Ennek szellemében a fiú tanulókat és a fiatal szakmunkásokat a nehéziparba irányították át. Ezen elhibázott intézkedések tarthatatlan volta rövidesen bebizonyosodott. A megváltozott körülmények következtében a kereskedelmi szakoktatást 1954-ig útkeresés jellemzi. 1952-ben a képzés két évi szüneteltetése után megindult a vendéglátóipari szakmunkásképzés. Ekkor jött létre Budapesten a Vendéglátóipari Technikum nappali, később esti és levelező tagozata is. (1952) A csonka 1954-es tanév után az 1954—55-ös tanévben megindult a Belkereskedelmi Minisztérium és a Szövetkezetek Országos Szövetsége irányítása és felügyelete alatt Budapesten és országos jelleggel, a kereskedelmi és vendéglátóipari tanulók képzése. Rendezték a szakmunkásképzés rendszerét és az erre az időszakra jellemző túlzott specializálódásra való törekvés alapján 25 szakmában vezették be a szakmunkásvizsgát. Ez jelentős eredmény, mert ezzel a kereskedelem, képesítéshez kötött tevékenységgé válik. Rövid idő alatt valamennyi szaktárgy részére színvonalas tanterveket dolgoztak ki és új tankönyvek jelentek meg. Megyénkben a kereskedelmi szakmunkásképző újólag 1955—56-ban indult be Tatán, a Vaszary János Általános Iskolában dr. Gira Ferenc, illetve Esztergomban, a Dobó Gimnáziumban dr. Kneif Tibor igazgatók irányítása mellett. Tatán 3 tanulócsoportban az alábbi szakokon indult meg az oktatás: Élelmiszer eladó 20 fő Ruházati eladó 10 fő Vas, edény, műszaki eladó 8 fő Kozmetika, vegyi cikk eladó 4 fő 138