Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Bársony László (Tatabánya): Bányászati képzés Felsőgallán

Az 1950-51. tanév nevezetes fordulópontot jelentett a technikum életében, mert akkor vette át a szakminisztérium a technikumokat az Oktatásügyi Minisztériumtól. Ezzel a szakoktatás a szakminisztériumok kezébe került. A technikum épülete eredeti nagyságában már szűknek bizonyult a két intézménye, az aknászképző technikum és a bányaipari technikum befogadására, és így kívánatossá vált az épület kibővítése. A Bánya- és Energiaügyi Minisztérium Oktatási Osztálya tudatában volt az iparoktatás fontosságával, de tudta azt is, hogy jó és hasznos oktatási munka csak ott lehetséges, ahol a tárgyi feltételek - így megfelelő korszerű tantermek rendelkezésre állanak. Az Oktatási Osztály nagy hozzáértéssel foglalkozott az épület bővítési problémájával, azonnal felmérte az ügy nagyfontosságú horderejét és készségesen hozzájárult az épület északi és déli szárnyának hét tanteremmel és egy rajzteremmel való kibővítéséhez. Elkészítette a terveket, gondoskodott a kb. 1 300 000 Ft építési költség megszerzéséről és elrendelte a bővítés azonnali megkezdését. A bővítési munkálatok másfél év alatt befejeződtek. Az iskolaépület majdnem kétszeresére nőtt meg. A tantermek száma is megkétszereződött. Ezzel technikumunk a korszerű technikumok sorába lépett, a bányászati technikumok között pedig a korszerű elhelyezkedés szempontjából az elsők közé emelkedett. Az üzemek lassan kifogytak azon dolgozóikból, akik az aknászképző technikumba való felvétel feltételeinek megfeleltek. Kétséges volt tehát, hogy az 1951/52. tanévre a megadott tervszámoknak megfelelő számú beiskolázás megtörténhetik-e. A beiskolázás érdekében a minisztérium rendeletet adott ki, hogy az aknászképző technikumba jelentkezhetnek felvételre olyan dolgozók, akiknek csak hat általános iskolai végzettségük van. Ezek részére augusztus hó folyamán négyhetes előkészítő tanfolyamot tartottak az iskolában magyar nyelvből, helyesírásból, matematikából és geometriából. A tanfolyam elvégzése után a jelöltek a fenti anyagból vizsgát tettek. Ugyancsak engedélyezte a minisztérium a vájártanuló-iskolát végzett tanulóknak is a felvételét. Ilyenformán az 1951/52. tanévben a beiskolázás a tervszámoknak megfelelően történt és 247 tanulóval indult meg a tanév. A tanulók hét osztályban nyertek elhelyezést. Az első három évfolyamban párhuzamos osztályok voltak. A bányaipari aknászképző technikumba 240 tanuló iratkozott be. Három párhuzamos I., két párhuzamos II., és két párhuzamos III. osztályba. Az 1952/53. tanévben a beiskolázás az előző évekhez hasonlóan történt. Az aknászképző technikumba beiratkozott 232 tanuló nyolc osztályba. A bányaipari technikumba pedig 303 tanuló nyert felvételt. A tanulók három párhuzamos I., három párhuzamos II., két párhuzamos III. és két párhuzamos IV. osztályban helyezkedtek el. A tanári létszám is kibővült mérnöktanárokkal. A szertárak és gyűjtemények gyarapítása állandóan folyt, és sok mintadarabot kaptunk az egyes üzemektől. 103