Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)

1993. szeptember 28. Korreferátumok - Bolykiné Fogarasi Klára (Néprajzi Múzeum, Budapest): „Érték a fotóban” – a néprajzi fényképezés korai időszakában

ÉRTÉK A FOTÓBAN"- A NÉPRAJZI FÉNYKÉPEZÉS KORAI IDŐSZAKÁBAN Bolykiné Fogarasi Klára (Néprajzi Múzeum, Budapest) Az alkalmazott fotográfia egyik ága a néprajzi fényképezés. Kezdete, kialakulása a fotótörténet fejlődésének arra az időszakára esett, amikor a tevékenység gyakorlása már tömegessé vált. (1.) 1871 után, a szárazeljárás bevezetését követően, a technikai feltételek alapvetően megváltoztak, a fényképezés összehasonlíthatatlanul egyszerűbbé vált, s a korábbi kézműves jellegű tevékenység nagyiparrá változott. A magyarországi felvételek készítése és gyűjtése nagy mennyiségben ekkor indult meg. A Néprajzi Múzeum fényképgyűjteménye 309 000-nél több felvételt őriz: hivatásos fényképészek és a néprajztudomány képviselői örökítették meg a falusi Magyarország, a népi kultúra és életforma tárgyait és jeleneteit a 19. sz. végétől napjainkig. (Id. bővebben: Tari János: A néprajzi fotózás történetéből - Történeti Múzeumi Élmények - 1984/1-2. 100-118. p.) Az első néprajzi felvételek az 1896-os millenniumi kiállítás kapcsán keletkeztek. Az országot járó előkészítő bizottság egyik tagja volt Jankó János néprajzkutató, aki végigfényképezte a korabeli Magyarország tájegységi, nemzetiségi típusait. Jankó János tehát igen korán - a múlt sz. 90-es éveiben - fölismerte a fénykép lényegét, a hiteles képi dokumentálás fontosságát - ezért amellett, hogy ő maga fényképezett, gyűjtött is - itthon és külföldön egyaránt felvételeket. A Néprajzi Múzeum szervezése során elkülönítette a tárgyaktól a fotókat és negatívokat - s ezzel megalapította az önálló fényképgyűjteményt. Ezt követően minden lehetőséget megragadott, hogy jelentős sorozatokat megszerezzen. így kerültek hozzánk Festetics Rudolf, Bíró Lajos, Zichy Jenő, a Néprajzi Missió felvételei - tehát nagyszámú etnológiai anyag is, amelyek nem egy esetben világviszonylatban is egyedülállóak. A gyűjtemény magyar vonatkozású anyagának fotótörténeti és néprajzi elemzése most van folyamatban. Ezek tanulságaiból érdemes néhány témakört kiemelni, mivel választ kínálnak a konferencia által fölvetett kérdésre (mi az „érték a fotóban?"). Elöljáróban azonban elkerülhetetlen, hogy a fotográfia keletkezésének körülményeire ill. a fotó lényegére - sajátszerűségének leírására - ne történjen utalás. A fényképezés viszonylag gyors elterjedése, népszerűvé válása kapcsán legtöbbször a gazdasági kényszerről esik szó: a polgárság igénye hívott létre egy új 128