Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)

1993. szeptember 27. Korreferátumok - Hajdú József (Postamúzeum, Budapest): A Postamúzeum fotógyűjteményének ismertetése

állagmegóváson túl azt tekintem, hogy a képanyag fotótörténészek, muzeológusok és minden érdeklődő körében ismertté váljon. A gyűjteményben nem találhatóak képek a fényképezés első évtizedeiből: nem található a gyűjteményben sem dagerrotípia, sem egyéb más, a korai évekre jellemző technikákkal készült kép. Annál gazdagabb azonban a századforduló előtti és utáni évtizedekből származó anyag. Az akkor világszínvonalon működő M.Kir. Posta a legnevesebb hazai fényképészekkel dolgoztatott. Külön ki kell emelni Erdélyi Mór és Klösz György nevét, akiknek munkái az e korból fennmaradt gyűjtemény legszínvonalasabb és számszerűleg is a legnagyobb részét képezik. Klösz Györgytől hat darab albumot őriz a múzeum, amelyek mind képanyagukat, mint megjelenésüket tekintve méltó helyen állnak a Klösz-életműben. A „Budapesti Távbeszélőhálózat" vagy a kétkötetes „Távbeszélőtörténeti Fotók" c. albumok nemcsak a szakirányú kutatóknak felbecsülhetetlen értékűek, hanem újabb adalékok Budapest várostörténetéhez is. Az elmúlt években sokak által megismert budapesti városképeinek méltó kiegészítői ezek a fotók a Klösztől megszokott magas technikai színvonalon. „Újabban épült vidéki posta- és távirdaépületek" a címe annak a nagyformátumú, és kb. 20 kg súlyú albumnak, amelynek 12 fotója közül hármat Klösz György, kilencet pedig a kor másik nagy fényképésze, Erdélyi Mór készített. Az albumban külső és belső épületfotók találhatók, Szeged, Nagyvárad, Kolozsvár, Pécs, Zágráb és Nagyszeben postapalotáiról, mint a város fontos középületeiről. „Magyar Királyi Postaházak" címmel albumsorozat indult, amely 1912-1925 között készült Erdélyi Mór felvételeiből. A sorozat darabjai egységes, de a korábban említett albumoknál szerényebb külsővel és minden valószínűség szerint nagyobb példányszámban készültek. Az egyes albumokat sorszámmal látták el, éppúgy, mint ahogyan az oldalak is számozottak és magyarázó szöveggel vannak ellátva. A sorozat minden darabja egy-egy postai vagy távközlési létesítményt mutat be, 12-16 képben. Ennek a kornak legfontosabb szakmatörténeti dokumentuma ez a sorozat, ezért néhány albumcímet külön megemlítek. A „Magyar Kir. Posta Kísérleti Állomása" című album annak az intézménynek a rövid bemutatására vállalkozik, amely kutatásaival nagyban hozzájárult a posta sikereihez. Ugyanilyen fontos intézmény volt a M.Kir. Posta Műszerész Tanonciskolája, amelynek feladata a speciálisan szakképzett munkaerőutánpótlás biztosítása volt. A képek alapján átfogó képet kapunk az iskoláról, hiszen a műhely, vagy a tanterem bemutatása mellett jutott egy-egy felvétel a tornateremre és a mosdóra éppúgy, mint a „tanoncháló"-ra. Szintén a sorozathoz tartoznak a nagyforgalmú pályaudvari postahivatalokat egyenként bemutató albumok. A Keleti pályaudvar mellett lévő 72-es postahivatalt bemutató albumban igazi érdekesség pl. a korabeli levélzsák-mosó, - szárító, és mángorlógép. De ugyanígy megörökítésre érdemesnek találtatott a felvételi csarnok mellett az „altiszti- és szolga ruhatár" is. 92