Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)

1993. szeptember 27. Korreferátumok - B. Horváth Csilla (Janus Pannonius Múzeum, Pécs): A Janus Pannonius Múzeum űj- és legújabbkori osztálya fotógyűjteményének ismertetése

múzeumba. Ezek a városi pártbizottságok, a pártiskola és a munkásőrség életét és ünnepeit mutatják be. Ennek a korszaknak az albumaiban egyre több az amatőr fotósok felvétele. A legrégibb album 1860-ból, a legújabb 1985-ből való. Három darab dagerrotípiánk van. Készítőik ismeretlenek, az ábrázolt személyeket azonban ismerjük. Az archív képek kimélése érdekében az anyag 80 %-ról már készült mai másolat. A napi munka során ezeket használjuk. A gyűjtemény témák szerinti felosztása 1. portrék 2. csoportképek 3. események 4. városképek 5. gyárak, üzemek, üzletek 6. helyi fényképészek hagyatékai 7. társadalmi mozgalmak, egyesületek, pártok 8. oktatás, művelődés 9. első világháború Ez a csoportosítás a gyakorlati felhasználhatóság szempontjai alapján osztja fel az anyagot. Most röviden csak a portrékról, a városképekről és a fényképészek hagyatékairól szólok. /. PORTRÉK A legkorábbi felvételek a gyűjteményben a portrék. Ezeknek a képeknek a nagy részéről nem tudjuk, hogy kit ábrázol, inkább csak az ábrázolt személy társadalmi hovatartozása határozható meg. Ez részben a viselet, részben a készítő fényképész személyéből következtethető ki. Ui. bizonyos társadalmi rétegek csak bizonyos fényképészeknél készíttették a képeiket. A név szerint ismert személyekről készült portrék tudatos gyűjtése nyomán, ma már az 1860-as évek második felétől az 1930-as évekig rendelkezünk legalább egy-egy fényképpel Pécs polgárának, vezetőinek, iparosainak, kereskedőinek és a szellemi élet képviselőinek legjelentősebbéiről. A későbbi időkből még van gyűjteni való. Azt hihetnénk, hogy közelebb az időben könnyebb a fényképek beszerzése, de ez nem így van. Egyre nagyobb a város, egyre nagyobb a fluktuáció, sokan csak rövid ideig, ameddig valamilyen funkciót betöltenek, addig laknak a városban. Az emberek eltűnnek a szem elől mielőtt a múzeum megkeresné őket. //. VÁROSKÉPEK A gyűjtemény jelentős része helyi épületekről, városképekről készült. Az 186070-es évek fordulójától kezdve ezeknek a felvételeknek a segítségével felidézhető a város arculatának változása. A 19. századi fényképek főleg a belvárost, valamint a város fölött elhelyezkedő tettyei romokat mutatják be. Az 1870-es években Exner Gyula és fia, Károly készítették a legszebb és legjelentősebb Pécset ábrázoló felvételeket. Exner Károly 73