Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)
1993. szeptember 27. Korreferátumok - Vágó Károlyné (Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém): A Laczkó Dezső Múzeum történeti fényképtárának számítógépes nyilvántartása
az adattári anyag alapos ismerete kellett ahhoz, hogy hozzájusson valaki egy-egy fotóhoz. A fényképek tárolása - tekintettel sérülékenységükre - szintén nem volt a legmegfelelőbb. Levélborítékokba csomagolva, levéltári dobozokba helyezték és salgó-polcokon tartották őket. Jelentős változásra csak 1982-ben került sor. Ekkor kezdték meg a történész kollágák a történeti fényképtár kialakítását, s ettől kezdve elkülönítve gyűjtötték és leltározták a fotókat. Elsőként pontosítani kellett a régi képek adatait, világossá kellett tenni meghatározásaikat. A gyűjtés is alapvetően megváltozott, hiszen szakemberek végezték, szisztematikusan. Egyfelől a hadtörténeti és politikatörténeti témájú képekre, másfelől az ipartörténettel és polgári életmódtörténettel kapcsolatos területekre irányult. Jelentős az első világháború eseményeit bemutató fotók és levelezőlapok, valamint a szocialista építés időszakára vonatkozó különböző témájú képek száma. A megye, ezen belül Veszprém város számottevő kis- és kézművesiparral rendelkezett. A múlt század 80-as éveitől 1948-ig tartó időszakból sok fényképet sikerült begyűjteni, amelyek részben a kihalóban lévő, továbbá a jellegzetesen városi iparosokra vonatkoznak. Történelmünknek ezek a fontos dokumentumai nemcsak egy-egy munkafolyamatot vagy szerszámokat ábrázolnak, hanem megmutatják azt a környezetet, (pl. a műhelyeket, műtermeket), ahol a termékeket árulták és azokat az élettereket, amelyekben ez a jellegzetes kis- és középréteg a mindennapjait élte. Az otthonok berendezéseire kevesebb, a szórakozás, művelődés területeire viszont már egészen gazdag információt szolgáltatnak a képek. Az iparosok mulatságait (színjátszó körök, szüreti bál, dalárda) egyleti életét, hazafias rendezvényeken való részvételét számos fotó dokumentálja. Ezek és a mind nagyobb mennyiségben készített családi fotók az adott kornak, a divatnak, a szokásoknak, az alkalomnak megfelelő viseletről pontos tájékoztatást adnak. A nyilvántartásban 1988-ban újabb minőségi változás történt. Ekkor kezdtük meg a régi fotók kiemelését az adattári gyűjtemények összes dokumentumai közül. Ez egyúttal egy újabb problémát is felvet, nevezetesen a leltározást. Hiszen ezek a fényképek a történeti, múzeumtörténeti, műemléki, stb. leltárkönyvekbe már be voltak leltározva. Végül úgy döntöttünk, hogy semmiképp sem szabad átleltároznunk őket, hanem a leltárkönyv „megjegyzés" rovatában „áthelyezve a történeti fényképtárba" bejegyzés került, a fotón pedig maradt az eredeti leltári szám. Ez esetenként nem is egy számot és bélyegzőt jelent, hiszen az egész régi fotókon még a szerzeményi naplószám is szerepel, terjedelmükkel zavarva a régi fotók verzóját. A különböző adattári gyűjtményekből kiemelt, valamint a már eredetileg, a múzeumba kerülésükkor fotóként beleltározott képeket most önálló, külön gyűjteményként újra csoportosítottuk. A következő gyűjteményrészlegeket alakítottuk ki: 43
