Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)

1993. szeptember 27. Korreferátumok - Kovács Id (Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest)

FÉNYKÉPEK A PETŐFI IRODALMI MÚZEUMBAN Kovács Ida (Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest) A Petőfi Irodalmi Múzeum fotógyűjteménye az intézmény Művészeti tárában található. Külön leltárkönyvvel rendelkező, önálló egység az osztály festmény-, grafika-, szobor-, érem-, valamint relikvia-gyűjteménye mellett. Mintegy 30 000 fényképet őriz. Gyűjtőköre speciális, igazodva a múzeum profiljához, elsődlegesen magyar irodalommal kapcsolatos anyagot tart nyilván, így írók arcképeit, családi képeit, irodalmi tárgyú csoportképeket, valamint fotókat külföldi írókról, irodalmi vonatkozású eseményekről, helyszínekről, épületekről. Helyet kapnak az archívumban a nagyobb hagyatékok részeként bekerült, pl. politikusokat, színészeket, esetenként zeneszerzőket ábrázoló fotók is, vagy írók tulajdonában volt, gyakran rájegyzésekkel ellátott riport-, ill. viselettörténeti szempontból érdekes, ismeretlen személyeket ábrázoló felvételek, sőt, képeslapok is. A gyűjtemény túlnyomórészt eredeti pozitívokat, ill. kis számban eredeti (üveg) negatívokat őriz. A mintegy 30 000 fénykép kétharmada tekinthető naprakészen feldolgozottnak, mutatókartonnal - mely ábrázolt, és fotós szerint készül -, valamint leírókartonnal ellátottnak. Megkezdtük a fotóanyag számítógépes nyilvántartási rendszerének kidolgozását. A leltárba vett fénykép - hasonlóan egy festményhez - műtárgy. Értékét az irodalmi muzeológus számára döntően az ábrázolás tárgya határozza meg, a fénykép művészi kvalitásai csupán befolyásolják. A fotótörténészek szempontjából ez a hozzáállás bizonyára kifogásolható, de minden közgyűjtemény, szakmúzeum kénytelen követni ezt a gyakorlatot. Óhatatlanul műtárggyá emelkednek így, gyakran csupán dokumentumértékkel bíró fényképek is, sőt, nem ritkán - egyedülálló forrásértékük miatt - reprodukciók is. A Fotótár teljes gyűjteményi anyagának mintegy 60 %-a tekinthető fotótechnikai vagy fotótörténeti szempontból is értékelhetőnek. A Petőfi Irodalmi Múzeum fotógyűjteményének kétségtelenül legértékesebb, s egyszersmind leghíresebb darabja az 1847-ben ismeretlen mester által készített Petőfi dagerrotípia. Az ősfénykép múzeumunk elődjének, az 1909-ben létrehozott Petőfi Háznak a törzsanyagából maradt ránk. A Petőfi Házat, amely egyben kiállítóhelyként is funkcionált, a költő kultuszának ápolására 1876-ban alakult Petőfi Társaság hívta életre, hogy összegyűjtsön, s a nagyközönségnek bemutasson minden Petőfivel kapcsolatos muzeális tárgyat: kéziratot, festményt, grafikát, szobrot, relikviát, dokumentumot és fényképet. Utóbbiak leginkább topográfiai szempontból érdekes felvételek, műtárgyreprodukciók, esetleg Petőfi-kortársak későbbi fotói voltak. A 25