Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)

1993. szeptember 28. Korreferátumok - Payer Gábor (Kuny Domokos Múzeum, Tata): A tatai múzeum Révhelyi-hagyatéka. Adatok Tata barokk arculatához

Révhelyi Elemér szellemi hagyatéka - noha témájában összetartozó - dokumentumtípusát tekintve három elkülönülő egységből áll. Egyrészt levéltári kutatásainak (közel 10 000-es nagyságrendű) cédulaanyagára, másrészt a mintegy 2 500 tételnyi (fénykép negatív- és pozitívot tartalmazó) fotóanyagra, harmadrészt pedig az építészeti alkotások felmérési rajzaira (150 lap) tagolódik. Miután Révhelyi kutatásai a 17-18. századi magyarországi barokk művészet területére koncentrálódtak, így a hagyatéki anyag fentebb említett egységei is elsősorban erre a korszakra vonatkozóan tartalmaznak jelentős értékeket, sok tekintetben ma már pótolhatatlan tudományos feljegyzéseket. Levéltári kutatásait és kéziratait egészíti ki, pontosabban támasztja alá a fotógyűjtemény, amely úgyszintén jelentős kultúrtörténeti értéket képvisel. A közel 2 500 tételnyi fotóanyag mintegy 2/3-a (1423 felvétel) került a tatai Kuny Domokos Múzeum birtokába. Túlnyomó többségük 1948 előtti, de méginkabb 1944 előtti felvétel, koruknak megfelelően különböző méretű üveg, illetve újabbkori anyagában 6x6-os sikfilmek. Témakörét tekintve elsősorban a történeti Magyarország barokk építészetét, fontosabb szobrászati emlékeit dokumentálja. Nagyobb hányadát természetszerűen az Eszterházyak építtető tevékenységével, főként Fellner építészetével kapcsolatos felvételek képezik. Található ugyanakkor közöttük számtalan épületterv, kertterv s korabeli térkép is, amelyeket Révhelyi levéltári kutatásai során fedezett fel. Ugyancsak ő hívja fel a figyelmet azokra a franciás szellemben fogant kastélyés kerttervekre, amelyeket Fellner Jakab 1762-63 folyamán a romos állapotú tatai vár helyére tervezett. A tervbe vett Fellner-monográfia dokumentációjaként Révhelyi külön kötetekbe rendezte Felmernek az Eszterházy fivérek (Miklós, Ferenc, Károly) uradalmában (tata-gesztesi, pápa-ugod-devecseri ill. egri egyházmegye) teljesített megbízásait. Szinte minden fellelhető adatnak utána járt, minden dokumentációt beszerzett, azonosított és gondosan rendszerezett. Tata barokk arculatának jellegzetes formajegyeit vizsgálva Révhelyi felvételein minden olyan részlet hangsúlyt kap, amelyekkel Fellner sajátos építészeti felfogása megragadható. Fellner művészetének jelentőségét ugyanis éppen az adta, hogy az általa képviselt franciás racionalizmus (Révhelyi megfogalmazásában „klasszicizáló barokk") túllép az érett barokk stílusjegyein, s-a világi és egyházi építészetben egyaránt teret nyerve - nagymértékben meghatározta a 18. század második felének hazai építészetét. Mindez műveinek nyugodt és súlyos tömegességében, belső tereinek tágas képzésében, s a környezethez való stílusos illeszkedésben vált a korszak jellegzetességévé. Révhelyi felvételein éppen ezért kap nagyobb hangsúlyt számos kastély illetve templom belső felvétele, amely a fotóanyag tudománytörténeti értékét ugyancsak növeli, (lásd fotó 3-4.) Ilymódon vált a fotó-dokumentációs anyag - Révhelyi stíluskritikai módszerének eszközeként - tudománytörténeti jelentőségűvé. Felvételei ugyanis nem megrendelésre készültek, hanem topográfiakutatási koncepciójának lényegi elemét alkották. Az 1928 óta szisztematikusan fényképezett illetve gyűjtött és topografíkus 179