Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)

1993. szeptember 28. Korreferátumok - Kapillerné Megyeri Anna (Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg): Fotógyűjtemények a zalai múzeumokban

Amerikába. Az ő kedvéért fényképeztette le magát a háromtagúvá vált család Vértes Antal műtermében. Majd távol élő, már polgári ruhát viselő fiúk képét is rámásoltatták a fotóra, s díszes paszpartuba, keretbe foglalva őrizték szobájuk falán. A megyénkben őzött fotók közül legrégebbi egy ma már alig látható ovális papírkép. Somogy megyéből került a nagykanizsai múzeumba, egy cifraszűrös, hosszúhajú, ősz öregembert ábrázol, Bódis Mózes tekintélyes csurgói gazdát, aki 1848-ban Boros Ferenc nevű társával elindult Bécsbe, hogy ott a robot eltörlését kérje a császártól. Bécsben nagy feltűnést keltett a két paraszt, az udvari fényképész megörökítette őket, s mindegyik kapott egy fényképet. Arról már nem szól a fáma, hogy bejutottak-e a császárhoz, s mit intéztek ott. A helytörténeti gyűjteményben a kanizsai polgárcsaládok keretes és keret nélküli fotói, családi albumai, valamint olyan társadalmi eseményekről, ünnepi alkalmakról készült fotográfiák és városképek találhatók, melyekhez hasonló típusúakat bármely városi múzeum - így a keszthelyi és zalaegerszegi is - őrizhet. A Zalaegerszegen 1969-ben létrehozott Olajipari Múzeum számos híres hazai, földtannal, műszaki tudományokkal foglalkozó szakember hagyatékát őrzi. A mintegy nyolc és félezer negatívból, nagyításokból és diákból álló fotógyűjteményéből két értékes együttes emelkedik ki. Egyik a Magyar Állami Földtani Intézet átadásaként a múzeumba került 594 darabos üveglemezekből, fekete-fehér és színes diákból álló gyűjtemény. A felvételeket dr. Papp Károly (1873-1963) készítette a századfordulón és századunk első negyedében. A tudós geológus - később a Pázmány Péter Tudományegyetem Természettudományi Karának dékánja - Lóczy Lajos tanítványa, majd tanársegédje volt. 1898-ban részt vett Déchy Mór egyik kaukázusi expedíciójában, ahol nemcsak rajzokat, feljegyzéseket készített, hanem fényképezett is. Legjelentősebb összefoglaló munkája az 1915-ben megjelent „A magyar birodalom vasérc és kőszénkészlete" című kötet. Előkészítő munkálatai során kiváló felvételeket készített, ezeket földrajz, geológia, botanika és történelem témájúakra osztotta. (7.) A másik hagyaték Papp Simon (1886-1970) geológus felvételeiből áll. A magyar kőolajipar történetének egyik legnagyobb egyénisége 1920 és 1939 között az Anglo Persian Oil Company londoni cég megbízásából szénhidrogének után kutatott a világban. Útjai során készített fotóit albumokba ragasztotta, pontosan leírta őket. így Törökországban, Görögországban, Albániában, Ausztráliában és Pápua Új-Gunineában végzett nemcsak szakmai megfigyeléseket, hanem lefényképezte a falvakat, lakóikat, feljegyezte szokásaikat, leírta használati tárgyaikat. 1933-ban a Dunántúlon végzett olaj- és földgázkutatásokat a MAORT főgeológusaként, ekkor készültek a számunkra legértékesebb zalai fotói. 1940-43 között Erdélyben folytatott kutatásaihoz készített felvételeket. A zalai és erdélyi fotókat egy albumba ragasztotta, 61 oldalon 256 fényképet rendszerezett. 169