Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)
1993. szeptember 28. Korreferátumok - Reznák Erzsébet (Kossuth Múzeum, Cegléd): Fényképek a ceglédi Kossuth Múzeumban
A Száger M. név mögött Száger Mária személye áll. Az ő portájukon épült egy műterem 1897-ben. Nem tudjuk, ki volt a fényképész, mert az apróhirdetés csak annyit árul el róla, hogy „minden tekintetben ügyes és jártas egyén", aki a budapesti Kollernél és Streliszkynél tanult. Azt is tudjuk, hogy a Száger családban többen is fényképeztek. Mindenek előtt Száger Mária, akinek nevét viselte a műterem. (Vajon miért a lánykori nevét, s miért nem az asszonynevét írta a cégtáblára?) A család talán Bécsből költözött Magyarországra, de Mária már Cegléden született 1874. augusztus 17-én. Apja fűszerkereskedő volt, a Vasút utcai üzletben lánya is tevékenykedett, 1884-ben legalábbis ehhez kért iparengedélyt. Unokája szerint viszont a Száger Mária a fényképész szakmában is jártas volt, sőt ez volt tanult mestersége. Az ugyancsak az unokája ajándékozta, a múzeumban őrzött Száger Mária portréról terebélyes termetű, vidám asszony mosolyog ránk. 1918-ban 44 éves korában halt meg. Első férje, Rudda Károly, akivel kb. 1892-ben kötött házasságot, szintén rendelkezett fényképész iparjoggal - ő viszont Sőregen született, apja az ottani uradalom erdésze volt. Szágerékhez hasonlóan ő is fűszerüzletet tartott fenn, s hogy ezen kívül még mi mindennel foglalkozott, azt felsorolni szinte lehetetlen! Az 1899-es iparlajstromban neve mellett a fúszerkereskedő foglalkozással együtt ott van a fényképész megnevezés is, 1898-ban 34 forintot fizetett ebből származó jövedelme után. Véleményem szerint azonban a műteremben inkább Herbst Pál fényképész dolgozott, aki ráadásul sógora volt Ruddának. íme, a családi vállalkozás jellegzetes példája a XIX. századból! Rudda Imre fiatalon, 33 éves korában halt meg, tevékeny élete végére a tüdővész tett pontot. A fényképész ipart Mózer Aladár, Száger Mária második férje folytatta a családban. Mózer Alfréd, mert neve így szerepel a hivatalos iratokon, a Pozsony megyei Királyfalván született 1874. január 25-én, apja a mocsonoki uradalom gazdatisztje volt. Hogy mikor került Ceglédre, azt nem tudni, Száger Mária unokája szerint az ő nagyapja halála után állt be a céghez, üzletvezetőként. 1901-ben már biztos, hogy itt lakott, mert akkor vette feleségül a megözvegyült Száger Máriát. 1902. november 29-én pedig a fényképész iparjogot is kiváltotta. „Száger M. utóda Mózer Aladár", ez volt műtermének a neve, így szerepel a fényképek hátlapján is. A műtermében készült felvételek azt bizonyítják, fényképésznek szintén ügyes volt. Mi lehetett az oka, hogy 1909-ben viszont mégis újra a felesége nevére szólt az iparengedély? Majd annak halála után, 1919-ben fiára, Rudda Imre Józsefre örökségként szállt át az iparjog. A két utód egy darabig együtt dolgozott, bizonyíték erre egy 1924-es újsághír, amely ugyancsak szenzációt ígért: „Van szerencsénk a mélyen tisztelt közönség tudomására hozni, hogy a budapesti v Eos v chromofotografia műtermével létrejött megállapodásunk alapján abban a helyzetben vagyunk, hogy felvételeinkről a modern fotótechnika eljárása szerint készült színes arcképeket szállíthatunk. Minden alkalommal szép ajándék. Mózer és Rudda fényképészek. Gombos udvar" Az egykori kortársak barátságos, közvetlen embernek ismerték Mózer Aladárt s egy ilyen egyéniség néz ránk a róla készült képről is. Rudda Imre lánya szerint 1928-ban költözött el végleg Ceglédről. 161
