Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)
1993. szeptember 28. Korreferátumok - Dr. Knézy Judit (Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest): Adattárunk fotóarchívumgyűjteményének ismertetése
ugyanezeket. (29.) De ekkor jutott a múzeum birtokába a „Devecseri uradalom beruházásai" című, Erdélyi Mór fényképeivel (s talán másokéval is) illusztrált album. (30.) Hasonlóan értékes a Darányi Ignácz-hagyaték kép- és könyvrészlege, melynek elhelyezéséről leveleztek 1938-ban, közte pl. albumok Darányi Ignác birtokairól. (31.) Vásár- és piac-, állatfajtafelvételek, a szövetkezeti mozgalom és parasztoknak rendezett gazdasági tanfolyamok képei ebben az időben is érdekelték a múzeum munkatársait. A Magyar Fotó képeiből is érkeztek. A Magyar Föld és Új Magyar Föld szerkesztése nyomán megőrzött paraszti témájú fényképeket a szerkesztő, s később múzeum igazgató S. Szabó Ferenc őrizte meg főképp az 1940-es évektől. (Oláh Károly, Kankovszky Ervin, Macsi András munkáit): (32.) munkafolyamat fényképeket, paraszti portrékat s pl. egy kisbírókról szóló sorozatot. Nagyon jelentős részlete a gyűjteménynek az MTI kiselejtezett 1955-62 között készült levelezőlap nagyságú képanyaga szinte minden mezőgazdasági témából. (33.) Nagyszokolyi Béla adta el gyűjteményéből nekünk, de a Legújabbkori Történeti Múzeumnak is a főhercegi (Bellye, Karapancsa stb.) uradalmak vadászati anyagát a századforduló időszakából és az 1920-as évektől, jelentős részben Izabella főhercegnő, s talán kisebb részben Jelfy Gyula felvételeit. (34.) Vadászatok képei kerültek be a Főnagy és Kallós (35.) hagyatékkal is. Orosháza és környéke földművelésének szinte minden részlete látható Nagy Gyula fényképmásolat sorozatán; sajnos anyagát negatív nélkül adta el. (36.) Khin Antal az 1920-as években készített Győr környéki halászati és dunai tájfelvételeket adott a múzeumnak, csalóközi munkásságának emlékeit. (37.) Juhász Árpád dohánytermesztési és - kísérleti anyaga mind a Tiszántúl, de az ország más vidékeinek dohánymunkájáról - jelentős együttest őrzött meg. (38.) Az 1980-as években folytatták mezőgazdaságunk nagyjainak életéről, emlékanyagáról a felméréseket és sok fénykép jutott így a múzeum birtokába. Ugyanígy a volt gazdatisztek visszaemlékezéseinek gyűjtése uradalmi fényképegyüttesek előkerülését is eredményezte - dr. Für Lajos és dr. Pintér János munkája nyomán - így a mernyei custodiátus 1895-ből való sorozata. (39.) Került be a budapesti hitelbank különféle uradalmi bérleteiről is képsorozat (40.), album az 1940-es évek szarvasmarha fajtakísérleteiről. (41.) Az említett témákon kívül számos felvétel van talajművelésről, mezőgazdasági gépekről, gabonatermelésről, aratásról, cséplésről, szénamunkáról, a szőlészet-borászat témájából, kertészetről. Általában a munkafolyamat kép kevés. Az állattenyésztés köréből az egyes fajták, a nyájak, gazdasági épületek megörökítései a legjelentősebbek. A ló-, marha-, sertés- és baromfifelvételek képei nagyjából ugyanazokból az uradalmakból származnak, paraszti gazdaságoknál ez sokkal esetlegesebb. A méhészet témáját az első évtizedek után nagyon hanyagolták, képanyaga jelentéktelen. A lóversenyzés, fogatok, kocsifélék kedvelt témája volt a kiállításoknak, így fényképekben is nagyon sokféle dokumentumait gyűjtötték. (42.) A húsfeldolgozás köréből a korábbi vágóhídi külső felvételek után húsgyári belsők sorozatai is bekerültek, ezenkívül más élelmiszeripari képek is. Gondosan válogatták mindig ki a tejfeldolgozás eszközeinek, munkálatainak, tejbegyűjtő épületeknek dokumentumait is. A kísérletügy, szakoktatás, mezőgazdasági szövetkezetek, egyesületek, háziipar, 153
