Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)
1993. szeptember 28. Korreferátumok - Székelyné Körösi Ilona (Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, Kecskemét): Kecskemét várostörténeti albuma az 1920-as évekből
tésében (utcakövezések, villanytelep bővítése stb.). 1928. május 5-én, munka közben érte a halál. A város tanácsa ezzel az albummal adózott Szalontay tanácsnok emlékének. De talán nem kisebbítjük az egykori építészeti osztályvezető érdemeit, ha úgy véljük: Szalontay tanácsnok váratlanul bekövetkezett halála és a róla való megemlékezés kötelezettsége csak alkalmat nyújtott az emlékalbum összeállítása. A város más alkalmakkor is fogékonynak mutatkozott hasonló vállalkozásra. Ilyen volt például Lőcsey Árpád Kecskemét-albuma, de említésre méltó az is, hogy 1927-ben városi segítséggel - és költséggel - készültek el azok a nagyszabású tablók, amelyeken 50 év kecskeméti tanítóit örökítették meg. (1927-ben a községi elemi népiskolák fennállásának 50 éves évfordulóját ünnepelték. A pedagógus portrék nagy része egészen biztosan Fanto fényképész kecskeméti műtermében készült.) Hogy a várostörténeti album összeállítója, szerkesztője ki volt, az magából az albumból nem derül ki, csak sejthető. Levéltári források és korabeli újságcikkek (többek között: Kecskeméti Közlöny 1928. júl. 24.) alapján azonban megállapítható, hogy a városi tanács ezzel a munkával Dr. Szabó Kálmán múzeumigazgatót bízta meg. Az is megállapítható, hogy a képeket a múzeumban őrzött fényképekből válogatták. A felvételek különböző időpontokban készültek, a fotográfusok nevei nem kerültek be az albumba. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a néprajzi jellegű fotók között Madarassy László néprajzkutató felvételei is helyet kaptak. A fényképek között találhatók műtermi felvételek, családi képek, portrék, műtárgyfotók, tájak, épületek, tanyák, események, munkafolyamatok. Az album monografikus igénnyel, történeti és néprajzi szemlélettel készült. Jó áttekintést ad a fotókon keresztül a város akkori közelmúltjáról, látványos tablója a századforduló éveinek. Visszanyúl a helyi fényképezés kezdeti időszakában készült 19. századi képanyaghoz és hitelesen mutatja be az 1920-as évek Kecskemétjét, ragyogásával és árnyoldalaival együtt. Különösen értékesek e képek az utókor számára, mint történeti és néprajzi dokumentumok, hiszen tudjuk a felvételek helyét és idejét. Az alábbiakban röviden ismertetem, milyen konkrét témákat ölel fel az albumban található 226 fénykép. Bemutatja a korabeli belváros utcáit, épületeit, a századforduló nagy építkezései és városrendezési munkái során lebontott épületek fotóit. Helyet kaptak a műemlék épületek, a megörökítésre méltónak talált polgári és parasztházak, azok udvarai, régi kereskedőház, vásárállások, kutak, fürdő, csárdák. Ismerteti a város templomjait, egyházi épületeit, képeket közöl az egykori pusztatemplomok romjairól. A templombelsők és az egyházi edények fotói ma is becses források a művészettörténészek számára. Számos portrét, családi és csoportképet találunk az albumban a múlt század második feléből, köztük birtokosok, tisztviselők, teológusok, tanárok, országgyűlési képviselők, tűzoltók, orvosok, mérnökök láthatók; valamint a város jeles asszonyai, lányai. (Az összeállító szemléletének megfelelően ezeket főként a Viselet az 1860-as években címszó alá csoportosították. A történetiség kedvéért 142
