Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)
1993. szeptember 27. Korreferátumok - Szöllősiné dr. Kürti Katalin (Déri Múzeum, Debrecen): Fotótörténeti értékek és kutatások a debreceni Déri Múzeumban
és Hans Gustav Edőcs állította ki. Ilku tíz hortobágyi fényképét, a burgenlandi Edőcs János száz színes fényképét ajándékozta a Déri Múzeumnak. A konferencián résztvevőkkel szemben én nem történész vagyok, a fotó nem mint történeti, vagy néprajzi forrás, hanem, mint műtárgy érdekel. A 12 000 festményt, rajzot, szobrot, érmet tartalmazó képzőművészeti osztályt vezetem, de a fotótörténethez fűződő szerelem, érdeklődésem révén - ha módom nyílik -, képzőművészeti kiállítások részeként is becsempészem a fotót. Az idén kerül sor Nagyváradi-debreceni városképek című kiállításunkra, amelyre fotókat is válogattam Nagyváradon. Jövőre tervezzük a Marosvásárhelyi művészeti élet című kiállításunkat, amelyre szeretnénk ősfotókat is áthozni a múzeumból, ill. a Teleki Thékából. Mint a legtöbb múzeumban, Debrecenben is nyolc gyűjtemény adattárában van a kb. 140 000 fénykép (ebből 68 ezer található a fotótárban, ennek kb. 20 %-a régi, a többi új műtárgy fotó.) A szétszórtan lévő értékek részleges számbavétele sok energiát vett el képzőművészeti munkámtól, ugyanakkor sokat is adott: tágította történeti ismereteimet, ajtót nyitott újfajta megközelítésekre. Erre csak egy példát említek: Munkácsy kutatásaimat és 1989-ben megjelent Mw^ácsv Mihály Krisztus trilógiája című könyvemet. A képanyag válogatásánál sikerült rávennem a Gondolat Kiadót, hogy ne elsősorban Munkácsy művek jó, rossz fekete-fehér és színes repróit közöljük, hanem életrajzi fényképeket. Az 1989-ben megjelent könyvben mintegy negyven fényképet közöltem afotósok nevével együtt. Ezt azért hangsúlyozom, mert nagyon ritka az a szerző, vagy képszerkesztő, aki ügyel arra, hogy, az ábrázolt mellett a fotós nevét is kiírja. Nekem ebben a könyvben sikerült a magyar Erdélyi Mór, Koller Károly, Ellinger Ede mellett belga, luxemburgi fényképészek, az Amerikában élő Ketskemethy fényképeit és Paul Nadar párizsi fotóit közölnöm. Ehhez nemcsak a Nemzeti Fényképtár anyagát, hanem a békéscsabai Munkácsy Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria adattárát is át kellett néznem, de megérte. Ha lesz módom még Munkácsy könyvet, katalógust írni, igyekszem e témában méginkább elmélyedni. S végezetül megismétlem, amit 1988-ban, a miskolci konferencián említettem: ideje lenne összefognunk: múzeumoknak, kutatócsoportoknak, szövetségnek. Katalógusok, állagjegyzékek révén tudnunk kell egymás anyagáról (még egy múzeumon belül is!). Örvendetes, hogy a Magyar Nagylexikon már a legjelentősebb fotóművészekről is közöl címszavakat. Nekünk azonban teljességre kell törekedni, s ez nem is lenne nehéz Szakács Margit úttörő munkája után. Ugyancsak szükséges a leghíresebb ábrázoltak katalógusa, országos összesítése. Fontos közéleti arcképcsarnok állna össze 1850-től, ha közölnénk hol, mely gyűjteményekben, milyen írókról, költőkről, tudósokról, történelmi személyiségekről van fénykép. Külön jelentősége van itt a Gondy-Egey albumnak. Jegyzetek Sz. Kürti Katalin fotótörténeti bibliográfiája Régi debreceni családi képek. Debrecen, 1987. 119 p. (A Hajdú-Bihar megyei múzeumok közleményei 48.) Debrecen anno... I. A Kossuth tér múltja. Kiállítás a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumban. 1987. február-május. Debrecen, 1987. (6) p. Katalógus. 102
