Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Fűrészné Molnár Anikó: Lakáshelyzet, otthonkultúra az ipartelepeken

két oldalán egy-egy éjjeliszekrénnyel. Az (ágy lábánál) asztal, tonett székekkel. A berendezéshez hozzátartozott még két darab kétajtós szekrény és egy toaletttükör.

37 A szoba elrendezési elvei az új hálószobabútorok megjelenésével sem változtak. Az ágyakat továbbra is a bejárati ajtóval szemben levő falsíknál helyezték el. Az ajtótól jobbra és balra állították a szekrényeket. Az ablak elé került - benne ahol már volt - a varrógép. A szoba közepét az ágy lábánál elhelyezett asztal, körülötte a székekkel töltötte ki. Az ágyban a vastagra tömött szalmazsákokat az ágykeretre keresztbe fektetett deszkalapok támasztották alá. Nagy- és kispárnája - a tehetősebb családoknál - mindenkinek külön-külön volt, de a dunnákat közösen használták. Egy ágyban ketten, hárman is aludtak.

38 Napközben az ágyak polgári ízlésnek megfelelően laposra voltak bevetve és kommersz szecessziós mintázatú pamutszövet takaróval leterítve. Az asztalt ugyanilyen, az ágytakaróval egy garnitúrát alkotó terítő borította. A falakat tükör, szentképek és családi fényképek díszítették. Az ágyfejek fölé olajnyomatos szentkép és feszület került. A padlóra amelyet súroltak és viasszal fényesítettek, tarka rongyszőnyegeket terítettek. Fűtésre dobkályha szolgált. A paraszti és a polgári otthonkultúrák keveredésének a mértéke, nyilvánvaló, hogy az egyes munkásrétegek körében más és más volt. A másodgenerációs munkásság, a többnyire jobban fizetett, gyakorta külföldi származású szakmunkásság lakáskultúrája szinte egyedül csak az alászálló polgári- kispolgári minták szabták meg. Ezzel szemben a frissen a kolóniára került elsőgenerációs, tanulatlan munkások határozottabban megőrizték a maguk életében a paraszti otthonkultúra alapelemeit.

39 A környező falvak lakossága számára is lassú életformaváltozást jelentett a bányák megnyitása. Ahol lakótelepeket létesítettek, ott nemcsak az épületek barakkjellege, hanem a bennük lakók ruházkodási, étkezési, szórakozási és egyéb megnyilvánulásai is mások voltak, mint a környező régi falvak népének szokásai. Jegyzetek 1. Fűrészné Molnár Anikó: Tatabánya egy munkásváros születése. In.: Komárom Megyei Honismereti Füzet. Tatabánya, 1986.43-48. o. 2. Gyáni Gábor: Lakáshelyzet és otthonkultúra a munkásság körében a századfordulón = Századok, 1990.3-4.SZ.360.O. 3. Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a "Wakerle" állami munkáslakótelep (1908-1945)= Folia Historica 8.1980.135-136.o. 4. Gergely András: Települések, lakások és lakóik a századforduló Magyarországán = Történelmi Szemle, 1971.3-4-sz. 431.0. 5. Gergely Ernő: A bányamunkásság élet- és munkakörülményei 1867 és 1914 között. In.: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve 1988.105.O. 6. Tiles János A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. fejlődéstörténete 1891 -1901. = Bányászati és Kohászati Lapok, 1935. 2JSZ. 88.O. 93