Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Bárdos István. Adalékok Tatabánya keresztény egyházainak és zsidó hitközségének történetéhez

A bánhidai református gyülekezet A település sajátos helyzetéből adódóan az itteni reformátusok a környei anyaegyház filiájaként működtek. Létszámuk 1933-ra érte el azt a mértéket, melyre aktív gyülekezeti élet épülhetett, ezt az aktivizálódást jelzi az ekkor alakult Legényegylete, Nő- és Leányegylete. 1939-re erősödött meg a gyülekezet annyira, hogy önálló templom építésébe kezdhetett. A templom 1939-ben kelt alapító okiratát követően indult meg az építkezés Szeghalmy Bálint miskolci építész tervei szerint. Az erdélyi f atemplomok stílusjegyeit magán viselő templom gyülekezeti és istentiszteleti termet, iskolát és tanítói lakást foglalt magában. Az igen gyorsan megépült templomban - tornya csak később 1950-ben készült el, sajnos nem Miskolczi eredeti elképzelésének megfelelően. Megkezdte működését az iskola is, melyet sajátos elhelyezkedése miatt 1948-ban nem államosítottak, hanem megszüntettek. A település, majd városrész gyülekezetének lelki gondozását 1933-1957-ig a következő lelkészek látták el Környéről: Somogy István (1933-1940), Gyimóthy Géza (1940-1948), BakonyiDezső (1949-1955), Magyar István helyettes lelkész (1955-1957). Első önálló lelkésze Bátky Miklós (1957-1984). E tisztet 1984-től Németh Dávid tölti be. Iratanyaga, illetve levéltári dokumentumai jórészt Pápára kerültek az ottani egyházkerületi levéltárban kutathatók. Anyakönyveit 1933-tól helyben vezetik. Baptista egyház A protestanizmus, kálvinista ágának egyik változataként alakult ki a 17. századi Angliában. Innen Amerikába, majd a 19. században Európába jöttek terjesztői. Magyarországon Rotmayer János asztalosmester és Nóvák Antal szabómester voltak az első híveik. Erőteljesebb terjedése 1873-tól érzékelhető. 1905-ben végül elismert felekezetté váltak. Ebben az esztendőben jött létre a Tatabánya-Felsőgallai Baptista Gyülekezet. A baptista egyház egyik első jeles képviselője Chavonyec György volt. A hívek többsége Felsőgallán lakott. Itt először magánházaknál gyűltek össze a biblia tanulmányozása és imádkozás céljából. A f elsőgallai gyülekezet 1905-1926-ig Budapest, József utcai baptista gyülekezet missziós állomása volt, s a bányatársulat felsőgallai elemi iskolájának egyik termében tartotta összejöveteleit. A hívek számának gyarapodása következtében nagyobb helyre volt szükségük, s ekkor megkapták a volt Fortuna Mozgó épületének 3/5-öd részét. Ebből imaházat alakítottak ki, melyet az 1960-as évekig használtak. 1930-tól 29 taggal önállóvá vált a gyülekezet. Ezt követően a folyamatos számbeli gyarapodás lehetővé tette egy 31 fős énekkar, 18 fős vonós, később pengetős zenekar létrehozását, vasárnapi iskola, fiú, leány és női körök működtetését. A gyülekezet létszáma 1938-ra megközelítette a 100 főt. Ezeket az eredményeket első lelkipásztor Vas Ferenc vezetésével érte el. 1945 után a gyülekezet tagjait, mint megbízható munkásokat felsőbb iskolába küldték. A párttagság és a vallás gyakorlása összeegyeztethetetlen volt. így a megmaradt hívek Tatabányán belül az Újtelepre tették át működésük székhelyét, az evangélikus templomba. Itt működött 1971 -1982 között a misszió Fortin László vezetésével. Itt határozták meg az új imaház és lelkészlakás építését is. Épületük Alsógallán 1982-ben kezdte meg a hívek fogadását a Mátyás király út 19. szám alatt. A negyven tagú gyülekezetet ismét önálló lelkipásztor szolgálja. 1992-ben egész Komárom-Esztergom megye baptista pásztorlását szintén ő látja el. A 76