Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Bárdos István. Adalékok Tatabánya keresztény egyházainak és zsidó hitközségének történetéhez

gyóntatószék és a stációk, az 1960-as évek elején felrobbantott VII. telepi Szent Imre templom berendezési tárgyai voltak, s onnan kerültek ide. 1800 decemberéig előbb Bánhida, majd Felsőgalla filiája volt. Ekkor anyakönyvi kerületté szervezték, plébániai rangot kapott. Anyakönyveit 1742-1800 között Felsőgallán - 1799-ben már külön kezelve - vezették. Alsógalla 1799-ben már közel állt az önálló plébániává váláshoz. Ezt jelzi, hogy ebben az évben egyházügyeit a f elsőgallai plébános hatáskörébe tartozó kurátor intézte. A plébániai rangot végül 1800-ban nyerte el. Első plébánosa az 1801 -1802 között itt működő Zetykó János lett. Őt Puszter Tóbiás (1802-1843), Polák József (1843-1846), Selbmann Márton adm. (1846-47), Czermelyi Ignác (1847-1855), Hencz József (1855-1886), Garai Sándor adm. (1886), Sumbrzky Antal (1886-1890), Rosta József (1890),HuberDénes(1890-1920),CsebitsIgnác(1921-1937),Ledniczky József (1937-1941), Ferencz Imre (1942-1948), dr. Vass Péter adm. (19481955), Horváth József (1955-1969), Jéger György (1969-1976), Pados József adm. (1976-1978), dr. Takács Nándor ( 1978-1986) és végül Varga János ( 1986-) követte. Varga Jánost 1992-ben a győri püspök tatai esperesi kerület esperesévé nevezte ki. Plébániája 1925-ben épült. Addig a plébános magánháznál lakott. A plébániához kapcsolódott az Alsógallai Katolikus Elemi Népiskola, melyet 1948-ban államosítottak, s várhatóan 1993-ban adnak vissza az egyháznak. Az alsógallai plébániának nincs filiája. Ugyanakkor az említett barokk plébániatemplom mellett egy másikkal is rendelkezik. A templomot Ledninczky József plébános 1940-42 között építtette Alsógalla magyarlakta településrészén. A Szent István tiszteletére szentelt templomhoz - melynek alapterülete 169 m

2 elemi népisokla is tartozott. A templom stációképeit Feszty Mása festette. Széksorai az Apolló Mozgóból kerültek adományként a templomba. Asógalla tardosi márványból készült kálváriáját, mely a hegyoldalon látható, Frank János és felesége készítette 1890-ben. Tatabánya A mai Tatabánya nevét adó település a bányanyitást követően alakult ki Aslógalla területén. Magját, a bánya körül épült úgynevezett ótelepi kolónia képezte. Plébániája ma is Óváros néven szerepel. A MÁK Rt. vezetősége a szélrózsa minden irányából érkező bányászok lelki gondozását elsősorban a római katolikus bányalelkészség segítségével kívánta megoldani. E célból a részvénytársaság mint kegyuraság 1903 októberére gróf Széchenyi Miklós győri megyéspüspökkel egyetértésben bányalelkészséget hozott létre, melynek élére a püspök bizalmából Seedoch Károly korábbi csornai káplán került, aki 32 évig, 1935-ig szolgált e poszton. A lelkészlakást a MÁK Rt. két lakás összevonása révén 1904 elején hozta létre. Ugyanekkor alakították ki az úgynevezett Libadombon az első templomot. A megoldást ideiglenesnek tartották, s szinte azonnal megindulnak a tárgyalások a győri püspök és a MÁK Rt. között, egy új templom építése érdekében. Négy esztendei munkálkodás eredményeként 1908-ra Ullein József elkészült a tervekkel. A háromhajós, 12 oszlopos szüéziai gótikus vonásokat hordozó, eklektikus bazilika jellegű templom alapító okmányát 1911 januárjában írták alá. Alig több mint egy esztendővel később 1912. május 12-én dr. Várady Lipót Árpád győri megyéspüspök Szent István király tiszteletére már fel is szentelhette a 68