Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Szirmai Viktória: „Új” ökológiai válság. Az újvárosi társadalmak és az ökológiai problémák

"Új" ökológiai válság Az újvárosi társadalmak és az ökológiai problémák Szirmai Viktória Bevezető A magyarországi új városok az államszocialista várospolitika kifejező eredményei magukon viselik a centralizált tervezés minden kedvező és kedvezőtlen következményét. Az ötvenes években szinte csak róluk hallani, ők a példaképek, az ún. szocialista városok. Itt épül a legtöbb lakás, ide jön a fejlesztési pénzek többsége. A hetvenes évek már a trónfosztás időszaka: a gazdasági, társadalmi problémák nyilvánvalóak. A nyolcvanas években pedig már csak azt hallani: hogy gazdaságilag kátyúba vitték az országot, hogy nem voltak humánus céljaik, csak ideológiai jelenségek voltak. Ma már alig esik szó róluk. Csak azok között akik tudjákközel 400 ezer embert érint az új városfejlesztési stratégiák hatása, a kétségkívül meglévő előnyök és hátrányok, a nehéz konfliktusokkal terhelt urbanizáció és ma komplex társadalmi, gazdasági, politikai és ökológiai válság. Az ötvenes években, de a későbbi évtizedekben is fejlesztett nehézipari szerkezet, a nagy állami vállalatok nemcsak veszteségessé, gazdaságtalanná váltak, a túlkoncentrált ipar tönkretette a természeti környezet állapotát és az ott élő emberek egészségét is. Mi történhet ezekkel a városokkal, mi történhet lakóikkal? Hogyan tudnak azok átállni egy polgári demokratikus fejlődési pályára, amelyeket valamikor szocialista városoknak, Sztálinvárosnak, Leninvárosnak hívtak, s amelyekkel kapcsolatos értékítéletek mindig egyoldalúak voltak, s amelyeket nem szerves történelmi fejlődés hozott létre, hanem egy túlzottan centralizált, bürokratikus államgépezet érdekorientált döntése. Ezekre a kérdésekre csak az eddigi folyamatok átfogó elemzése alapján lehet válaszolni. Ebben a tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy empirikus szociológiai kutatási eredményeim alapján is bemutassam az új városfejlesztéseket kondicionáló társadalmi, politikai és gazdasági mechanizmusokat, ezek néhány szociológiai következményét, a legújabb folyamatokat. 1. Az elméleti gyökerek A szovjet konstruktivisták és a CIAM vezető építészei között a húszas években kibontakozott párbeszédben a korszak egyik legizgalmasabb - és hatásában máig is vitatott - eszmecseréje jött létre, hanem a Szovjetunióban, majd a közép-kelet-európai országokban, közte Magyarországon is végigáramló új városfejlődési forma elméleti ideológiai alapjai is. Új lakóhelyek létesítéséhez kapcsolódtak olyan társadalomalakító törekvések, amelyek a nyugat-európai és amerikai urbanisztikai gondolkodáshoz hasonlóan tervezési-építészeti eszközökkel akartak beavatkozni a társadalmi és életmódfolyamatokba, s amelyek az új szocialista elet és társadalom biztosítékát új városok (és új városrészek), az új építészet megteremtésében látták. 5