Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Partali László: Tatabánya sportja

némelyiküket még a világválogatottba is meghívják. S ne feledkezzünk meg a sikerek kovácsáról Albrecht Miklós edzőről sem. Az erős emberek sportja a súlyemelés, az amszterdami olimpiát követően rohamléptekben fejlődik. Hazánkba, s ide Tatabányára mintegy 3 évtizeddel később érkezik el a népszerűsége. 1957-ben Soós Mihály bírkózóedző kezdeményezésére megalakul a súlyemeő szakosztály. 1956 után újra kellett szervezni a szakosztályt. Az évtized végére, a 60-as évek elején a tatabányai súlyemelők betörtek az ország, de mondhatni úgy, a világ élvonalába. Ez az a sportág, amely a legtöbb nemzetközi sikert hozta a sportegyesület számára. Földi Imre olimpiai bajnok kétségkívül a legkiemelkedőbb versenyző egyénisége volt a szakosztálynak. Öt olimpián vett részt. Szinte megszámlálhatatlan az általa felállított világcsúcsok száma. 1991-ben nagy megtiszteltetés érte őt, amikor egyetlen vidéki sportolóként beválasztották a Halhatatlan Olimpiai Bajnokok Klubjába. De rajta kívül számtalan kiemelkedő eredménnyel rendelkező tatabányai erős embert is felsorolhatnék még: Ecser Károly, Veres Győző, Hanzlik János, Holczreiter Sándor, Stark András, Szálai György, Oláh Béla. Tisztelt Konferencia ! Hölgyeim és Uraim ! Sajnos nem értem még végére a város sportjának ismertetésében. Nem beszéltem még a vívók, kerékpárosok, kajak-kenusok, kosárlabdások, röplabdások, cselgáncsozók, asztaliteniszezők, jégkorongozók, tekések, teniszesek, vízilabdások eredményeiről. De fontosnak tartom azt is megemlíteni, hogy a városban nemcsak TSC, TBSC létezett, hanem működött itt KOMÉP SE, Erőmű SE, Volán SE, BHG SE, KOMTÁVHŐ SE, Generál SE és a szabadidősportot tömörítő Petőfi Tömegsport Egyesület. De részét képezi a város sportjának a diákok sportja, akik közül a legtehetségesebbek a sportegyesületekben fejleszthetik tovább képességeiket. Volt olyan időszak, amikor 3.000 igazolt versenyzője volt a város klubjainak, 50 %-uk diák. Sokat adtak a sportolók a városnak, a közel 60 olimpikon, a 4 olimpiai bajnok, stb., de a város is sokat adott nekik. Az elmúlt több mint 4 évtizedben döntően a bánya biztosította a sportegyesület működési feltételeit - amely az egyesület virágzása idején meghaladta a 100 millió forintot, ugyanakkor nem is tűrte, hogy bárki is beleszóljon rajta kívül az egyesület életébe. Változtak az idők, ma már a bánya nem tud ekkora összegeket a sportra fordítani, az önkormányzat pedig nem képes a kieső támogatást pótolni. Ugyanakkor minden elismerést megérdemel azért a rendkívül kedvező hozzáállásáért, amely alapján a testületi döntéseket követően közel 60 millió forintot fordít a létesítmények fenntartására, az élő sport és a diákok sportjának működtetésére. A város sportéletében egy korszak lezárulni látszik - főleg ami az élsport eredményességét érinti -, ugyanakkor reménykedünk, hogy közös összefogással sikerül a közel 8 évtizeden át megteremtett sportértékeket megőrizni. Úgy gondolom a mai helyzetben ez sem kevés. Irodalom BÁRDOS László István - HAVASHÁZI László: Bányász sportolók 50 éve. (A Tatabányai Bányász SC jubileumi emlékkönyve) Tatabánya, 1961. 190