Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)
Partali László: Tatabánya sportja
kibontakozására. Közülük a legtöbbre Takács János vitte, aki a Szöuli olimpián IV. helyezést ért el. 1925-ben már működött Tatabányán a Természetbarátok Turista Egyesülete. A mésztelepi Czermann-f éle vendéglőben jöttek össze kétszer is hetenként, hogy megbeszéljék túraútvonalaikat. A kirándulások persze nem csupán virágszedést, vagy szalonnasütést jelentettek, nem is csak túrát a jó levegőn. Politikai összejöveteleket is, szabályos gyűléseket. így aztán a turistáknak sokszor meggyűlt a baja a csendőrséggel. Egyébként az elmúlt héten köszöntötték a TSC székházában Dubinyák Péter bácsit 80. születésnapja alkalmából. Ő a tatabányai turistamozgalom nagy veteránja, aki már 1929-ben beiratkozott a Tatabányai Turista Egyesületbe, s az 1955-ben a TBSC-nél megalakult természetjáró szakosztály létrehozásában is közreműködött. De bábáskodott a KOMÉP-nél és a Cementgyárnál létrejött turista szakosztályoknál is. A sakkozás a századforduló, de különösen az első világháború óta kedvelt szórakozás. Tatabányán az 1920-as évektől kezdve mind többen töltötték szabadidejüket e szórakoztató játékkal. Többször felvetődött a kérdés, hogy a tatabányai sakkozók népes táborát egyesületbe kellene tömöríteni. Végül 1935. július 1 -jén megalakult a sakk szakosztály 50 taggal. A szakosztály sakkozói az évtizedek alatt sok szép sikert értek el, elsősorban a legjobb vidéki bajnoki címért kiírt versenyeken. A magyar női sakkozás tradíciói elmaradtak a férfiakétól, 1937-ig nem vett részt magyar nő a világbajnokságokon. 194 3-ban a krónikás a következő sorokat írta: "Az idei csapatbajnokság mérkőzésein Tatabánya csapatában egy feltűnően jól szereplő hölgysakkozó tűnt fel. Egymás után győzte le férfi ellenfeleit. Jegyezzük meg a nevét: Lángos Józsa kisasszony." A háborút követő időszakban mind népesebbek lesznek a női versenyek, s Lángos Józsának sikerül 9 esetben megvédenie országos bajnoki címét. 1952-ben Moszkvában a női sakkvilág-bajnokjelöltek versenyén holtversenyben a 8-10. helyen végzett. Elnyerte a nemzetközi mester címet. De körünkben köszönthetjük Kosa László FIDE mestert is. A 30 -as évek végén több vidéki városban, köztük Tatabányán is meghonosodik az ökölvívás. Ebben jelentős szerepet játszott a levente intézmény, mely - természetesen elsősorban nem az ökölvívás szépsége, hanem inkább küzdő jellege miatt - felfigyelt e kemény sportágra. Az első ökölvívó mérkőzést 1939. augusztus 6-án a felsőgallai községháza udvarán rendezték meg. A jó eredményeket követően a felsőgallai "társulat" elhatározta, hogy a TSC színeiben, még ebben az évben szakosztály alakít. Az ökölvívók közül a legkiemelkedőbb versenyzők Kerényi Antal háromszoros magyar bajnok, Somodi Ferenc európabajnok, Dezamits Tibor a moszkvai olimpián képviselte a TBSC színeit. A kézilabda szakosztály megalakulását nem lehet pontos dátumhoz kötni, nem volt alakuló ülés, nem volt bajnoki nevezés. Tatabányán a gondolat 1942ben vetődött fel, és 1943 tavaszán a férfi csapat Tatabányai Levente néven már megkezdte az edzéseket. A női kézilabda csapat 1943-ban alakult. 1959-ben megszüntették a nagypályás kézilabdát, s egy évtizedes NB Il-es szereplés után 1969-ben mindkét csapat felkerült az NB I-be. A hetvenes években 3 alkalommal nyer magyar bajnokságot a férfi csapat. Kiemelkedő tudású játékosok szerepelnek mind a női, mind a férfi csapatban. Kéziné, Káló, Gubányi, Bartalos, Kontra, Dr.Hoffmann, Szabó, Bíró, Marosi, Sibalin. Mind megannyi olimpikon, s 189
