Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)
Wehner Tibor: Tatabánya és művészete. Negyvenöt év tendenciái
példát jelölve meg, a figyelmet: Paks városa a közelmúltban nyitotta meg rendkívül magas színvonalú modern művészeti gyűjteményét, természetesen nem csupán a paksi alkotók munkáira támaszkodva. Az első, politikai szempontok által árnyalt művésznevelési tendenciák időközben elhaltak: a rendszer úgy tett, mintha feladatát véglegesen teljesítette volna; Krajcsirovits Henrik, Bondor István, Brém Ferenc, majd Nausch Géza Tatabányára való visszatérésével minden megoldódott, a szocialista város rendelkezésére álltak a szocialistának nevelt-tudott művészei. Közben-közben érkeztek mások is: elsősorban rajzpedagógusokként más tájakról, mint Papp Albert és Bánfi József, Varga Bencsik József, kinevelődtek még néhányan a Bányász Képzőművész Körből, mint Szendőf i Pál és Karkus István, később megtelepedett itt B. Hegyi László és Varkoly László, fel-feltünedeztek fiatal tehetségek, mint Szunyogh László, de el is távoztak sokan, illetve nem éltek a visszatérés lehetőségével, mint például Droppa Judit, Gerber Pál, Lois Viktor. A legfontosabb tényező e kérdésben, hogy az ötvenes éveket követően nem volt több megkötési kísérlet: nem kínáltak fel senkinek lehetőséget az itteni megtelepedésre-alkotómunkára, nem hívtak senkit Tatabányára.és egyre kevesebben lettek az innen induló tehetségek, fiatalok is. Ez is hozzájárult a belterjességhez, a megállapodottsághoz. Természetesen megítélés kérdése, sok vagy kevés a jelenlegi, vagy korábbi évtizedek művészlétszáma Tatabányán. A kérdés eldöntését megnehezíti, hogy itt sem a mennyiségi tényezők a döntő fontosságúak, hanem a minőségiek. A Tatabányához az elmúlt negyvenöt évben kötődő művészek névsora - a leggyakrabban szerepelt és szereplő, a hivatalosnak minősülő alkotókat számba véve - hosszúvá, terjedelmessé alakult: Balázs István szobrászművész 11,EU, Balatoni Klára ötvös-iparművész /1953-/, Bánfi József festőművész /1936-/, Bondor István szobrászművész 11911-1, Brém Ferenc szobrászművész l\927-1988/, Dobroszláv Lajos festőművész/1902-1986,EL/, Droppa Judit textiltervező iparművész /1948-,EL/, Freund Sándor festőművész /1933-/, Geiger Péter grafikusművész /1956-/, Gerber Pál festőművész /1956-.EL/, Goda Zsuzsa festőművész 111, Görgényi István festőművész /1917-1975/, Sz. Győrfy Klára festőművész /1925-/, B. Hegyi László keramikusművész/1951 -/, Horváth Ferenc festőművész /1933-1992.EL/, Izing István belsőépítész /?/, Jakobi Anna grafikusművész /1935 -,EL/, Kádas István grafikusművész /1941 -,EL/, Karkus István festőművész /1946-/, H. Katona Erzsébet textiltervező iparművész/1942-/, Kovács Gábor festőművész /?,EI7, Kovács István gráf ikusművész/1942-.EL/, Kra j csirovits Henrik grafikusművész 11929-1, Krulik Frigyes belsőépítész /1934-,EL/, Lajos József szobrászművész /1936-,EL/, Lois Viktor szobrászművész /1950-.EL/, Luzsicza Lajos festőművész /1920-.EI7, Nausch Géza ötvös-kovács-művész /1941-/, Neuberger István festőművész /1953-.EL/, Oláh György grafikusművész /1946-.EL/, Révész Napsugár grafikusművész /1944,EI7, Salló István fafaragó /1932-/, Szlávik Lajos festőművész /l 922-,EL/, Szamosvári József festőművész /1931 -,EL/, Szendrőfi Pál grafikusművész /1939-/, Szunyogh László szobrászművész /1956-/, Tóth Gábor grafikusművész /1960-/, Sz. Török Mária textiltervező iparművész /1927-/, Varga Bencsik József grafikusművész /1944-/, Varkoly László festőművész-performer /1960-/, Varkolyné Frech Erika festőművész 11959-1, Viczina Júlia keramikusművész /1962-,EL/. Néhányuk sorsa, életpályája, munkássága már véglegesen lezárult, néhányuk előtt még nagy lehetőségek állnak, sokuk kapcsolata már nagyon laza a bányász179
