Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)
Tapolcainé Sárai Szabó Éva: Mozaikok – könyvkiadás, sajtó, nyomda, könyvtár
Lehet, hogy a vázolt periodikák nem pontosak, mivel könyvtárunkban meglévő anyag nem teljes. Ezért is lenne nagyon fontos, hogy minden megjelenő kiadványból /könyvek és újságok/ legalább egy példányt küldjenek meg a kiadók megyénk "nemzeti könyvtárának", hogy az összes nyomtatott anyag egy helyen, összegyűjtve legyen. Korábban említettük - az újságok kapcsán - hogy a várost alkotó települések közül Felsógalla volt a legfejlettebb. Ezt nyomdászatával is lehet bizonyítani. A nyomdák általában azokon a helyeken telepedtek meg, ahol a szellemi élet elegendő munkát adott nekik. A jelenlegi városrész első nyomdásza - szórvány adatok alapján - Hacker Dezső /1913-1914/,a későbbi komáromi nyomdász volt, - tevékenységéről azonban jelenleg nem állnak rendelkezésre adatok. Néhány esztendőnek el kellett telnie, amíg újra nyomdája lett a településnek a Szent János /ma: Gábor Áron/ utca 14. sz. alatt /jelenleg háztartási bolt/. Ebben a házban nyitott két helyiségből álló üzletet 1911 -ben Gönczöl Sándor - könyv, tankönyv, tanszer és papírkereskedést. 1923-ban fia, Gönczöl János /1892-?/ vette át az üzletet, bővítve a profilt: Fényképészeti szaküzlet, könyv-, papír- és hangszerkereskedéssé. 1925-ben kezdte meg működését a Felsőgallai Polgári Fiú- és Leányiskola, új fejezetet jelentve az üzleti tevékenységben, ismét előtérbe került a tankönyvárusítás. A bányavidék és az iskolák fejlődése, a különböző egyesületek helyi nyomda létrehozását tették szükségessé. Gönczöl János - bár nem volt nyomdász szakképesítése - 1936-ban nyomdagépeket, felszereléseket vásárolt. A tatai Englander-nyomdában végzett Nyitrai Bélát /1901-1983/ alkalmazta. Az 1938-bankelt rendelet értelmében -amennyiben a nyomdatulajdonosoknak nincs meg a szakképesítése, a cég nevében szerepeltetnie kell a szakember nevét - így lett az impresszumokban is látható Gönczöl-Nyitrai Könyvnyomda. Anyagi nehézségek és a konkurrençia miatt /ui. Nyitrai 1942-ben önállósította magát/ - Gönczöl János sógora, Várnai Antal vette meg a nyomdát, de üzemeltetése továbbra is a tulajdonosé maradt. 1946 tavaszán - 1400 kockaszénért - a műhely a Komárom-Esztergom Megyei Kommunista Párt tulajdonába került, az akkori pártszékházba. Ez lett a Bányászok Könyvnyomdája, Tatabánya-Újtelepen. A Gönczöl-nyomda első komoly munkája a polgári iskola 1935-36. évi értesítője volt, Kokas János igazgató szerkesztésében. Az évkönyvek továbbra is itt jelentek meg. Itt készült az 1931-ben alakult helyi ipartestület értesítője 19371939 között, a Nyitrai-Gönczöl-nyomda nevét jelzi a Felsógalla és Vidéki Ipartestület alapszabálya /1938/, valamint egy terjedelmes munka - Horváth Géza rádiószentbeszédeit tartalmazó, Égi hullámokon című könyv két kötetben /1939.,194iy 7 Nyitrai Béla 1942-ben önállósította magát. A faluban, a Szent János /ma: Beloiannisz/ utca 7. sz. alatt - a volt Schmall-f éle házban - nyitotta meg nyomdáját, a volt 1. sz. postával szemben. Mivel a könyvkötői képesítést is ebben az évben szerezte meg, így a nyomdai tevékenység bővült. Az 1946. január 1 -jei leltár - a háborús károk ellenére is /ezekről külön kimutatás készült!/ jól felszerelt nyomdaüzemről tanúskodik. /Vesztesége a háborús károk miatt 69 ezer pengő volt, az 1945. áprüis-májusi árak szerint./ A műhely termékei közül csak kevés ismeretes - jelen kutatások szerint. Itt készült az Egység című lap/1945/, továbbá a Komárom-Esztergom Vármegyei 161
