Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Tapolcainé Sárai Szabó Éva: Mozaikok – könyvkiadás, sajtó, nyomda, könyvtár

AII. világháború után megszűntek a helyi újságok, megyei jellegű sajtóorgáuumok vették át szerepüket. Ugyanakkor - érdekes módon - az üzemi lapok száma megszaporodott. 1989 októberében a Kisbéren megrendezett XVI. Komárom Megyei Honismereti Szemle fő témája az új városi újságok voltak. Akkor a hazai városok legalább felének volt már önálló lapja. Megyénkben Esztergom, Kisbér, Komárom és Tata mondhatta magát "laptulajdonosnak", hiszen ezekben a városokban múlt századi előzmények is voltak, s mintegy a hagyományt folytatva, többségük az elődlap nevét vette föl. 1991 végén Komárom-Esztergom megyében 43 helyi újság volt

5 - a megyei könyvtár helyismereti gyűjteménye alapján - ez a szám azonban korántsem teljes, hiszen a nyomdák - sajnos - nem veszik komolyan az 1848 óta életben lévő rendeletet, a kötelespéldány-szolgáltatást. /A meghatározott számú példányt nem csupán nemzeti könyvtárunknak kell küldeni, hanem a területileg illetékes megyei könyvtárnak is./ De nézzük Tatabánya sa jtój ának rövid történetét. A rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a mai várost alkotó települések közül Felsőgallának lehetett pezsgő szellemi élete, amit az ott indított - bár kérészéletű -lapkezdeményezések bizonyítanak, majd mellézárkózott föl később Tatabánya is. Az első újság a Vértesalja címet viselő társadalmi hetilap volt 1912. február 11.- március 10. között /szerk: Kopasz Ignác/. Ugyancsak 1912. december 29. 1913. április 27. között Felsőgallán jelent meg a Tatabánya című társadalmi hetilap /szerk: és kiad.: Kovács Lajos/. Megjegyezzük, hogy a Tata-Tóváros és Vidéke című hetüap 1919. április 18.-1921. december 24-ig Tata-Tóváros és Tatabánya címet viselte. A Tatabánya és Vidéke, Felsögalla és a Tatai Bányavidék társadalmi, kulturális és közgazdasági érdekűhetilapja /szerk.: Kisfaludi Sándor, majd Nagy Ágoston/1926. március 14-május 30. között élt. Hosszabb életű volt a Tatabánya című, havonta megjelenő Egyházközségi Értesítő 1929. február - 1944. július között /közel másfél esztendei szüneteltetéssel/, s a Tatabányai Rk. Egyházközség kiadásában. AFelsőgallaés Vidékeipartestület ipari, kereskedelmi és gazdasági értesítője 1937-ben indult /1939-i?/ az ipartestület kiadásában, havonkénti megjelenéssel. /Ez a folyóirat a megyében és az Országos Széchenyi Könyvtárban is ismeretlen, nyomdászattörténeti kutatásaim során az ipartestület hajdani jegyzője, Vörös István ajándékaként került a megyei könyvtár helyismereti gyűjteményébe./ Rendszertelen megjelenésű volt a Kommunista Párt Bányászbizottsága által 1944 szeptemberében indított Harcoló Bányász című, házi sokszorosítású illegálislap.

6 A H. vüágháború befejezése után közvetlenül - 1945. május 26. - június 2. között jelent meg a MADISZ megyei központjának ifjúsági hetilapja Felsőgalla-Újtelepen, Egység címmel. /Szerk.: Tiguner József, Farkas Sándor, Dévai Ferenc./ Tatabánya-Újtelep megjelenési hellyel, az SZDP helyi szervezetének kiadásában indult-1947. augusztus 17.-1948. február 29. között-a ftánytíszoife/a/7/a, a Komárom-Esztergom Megyei Barátság, majd Barátság címen, hetilapként. /Szerk.: Kobele József, majd Orosz Márton./ 1946. szeptember 28-án jelent meg a megyei lap, Komárom-Esztergom Megyei Dolgozók Lapja - többszöri címváltozással -1965. május l-jétől napüapként, 1989-től új lapgazdával, évfolyamjelzéssel, címmel a mai 24 ÓRA. 159