Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)
Tapolcainé Sárai Szabó Éva: Mozaikok – könyvkiadás, sajtó, nyomda, könyvtár
tárainak története a fentebb jelzett időszakban az értesítők alapján készült el./ 3 - Az iskolai évkönyvek egyelőre még jubileumiak, így: 25 éves a tatabányai Erkel Ferenc Zeneiskola 119151 -A Kereskedelmi Szakközépiskola és Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola évkönyve /1986V, -A tatabányai Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola jubileumi évkönyve -alapításának 25. évfordulójára /1988/. - Őszintén reméljük, hogy az évkönyvek valóban éves megjelenésűek lesznek. A város legrégibb művelődési intézménye, a Népház történetének 50 évéről /1967/ megjelent kis kötet kiegészítése nagyon időszerű lenne, nem csupán azért, mert ma is Tatabánya egyik legszebb épülete, de a benne folyó munka elemzése is megérne egy kismonográfiát. Egy évvel korábban /1966/ látott napvilágot az intézményben működő, országszerte híres Tatabányai Bányász Együttes bemutatását célzó füzet. Ugyancsak a Népházban kapott helyet a Bányász Körzeti Könyvtár, amelynek 25 éves története 1985-ben jelent meg. 1983-ban volt száz éves a Felsőgallai Postahivatal, ebből az alkalomból rendezett bélyegkiállítás kapcsán kiadott ismertető megyénk postatörténetéből is közöl adalékokat. A 75 éves tatabányai kórház története /1974/ a helyi egészségügy történetének egyik fontos forrása. Jubileumi emlékfüzetben tette közzé tevékenységének főbb állomásait a 25 éves OMBKE helyi csoport] a /1984/ -/Itt említjükmeg a bányászdalok gyűjteményét - Szeretjük a dalt - amelyet a szakcsoport a dorogi és az oroszlányi szervezetekkel együtt tett közzé /19897. 1983-ban fiatal éretlmiségiek hozták létre a tatabányai illetőségű Gáli István íróról elnevezett kollégiumot /GIK/. Az egyesület két évkönyve tanúskodik munkájukról, irodalmi gyűjtő tevékenységükről. /Értünk 1986., Hova, Tovább, hovatovább 1989/. Az ipari város kevés üzeme, vállalata "dicsekedhet" történeti feldolgozással. A város nevében is szereplő, jellegét meghatározó iparág a bányászat. A Tatabányai Szénbányászat története 1891-1983. -három részben - 1984-ben jelent meg. Kevés példányszámára következtethetünk a címlap verzóján lévő Kézirat gyanánt! - kitételből. Helytörténeti olvasókönyv mutatja be - dokumentumokra támaszkodva a bányászatot, a bányászok életét, Ötven év. 1896-1946. címmel/1977I.A tatabányai szénmedence bányaüzemei 1896-1987. című, fotókkal illusztrált szép kötet az utolsó tatabányai bányaüzem megszűnésének alkalmából jelent meg/l 987/. A bányászat részterületeivel foglalkozó kiadványok /Eocén-program... 1985., Új bányászati és műszaki megoldások... 1980., a vájárképzésről szóló tájékoztató 19807 a történeti ismereteket egészítik ki. A bányászatra épült, 1912-ben létesíett, az 1983-ban megszűnt cementgyár történetével két feldolgozás is foglalkozik, a gyár 50., ül. 70. éves jubileuma alkalmából. /1961., 19837 Egy másik összeállítás a gyár KISZ-szervezetének öt évét dolgozza fel/1961/. Az erőművek történetét a 75 éves a villamosenergiatermelés Tatabányán /1973/ című kiadvány ismerteti. Az idén megszűnt Tatabányai Alumíniumkohó jubileumi emlékülésének /1990. május 47 anyaga önálló kötetben 1991-ben jelent meg. Az újabb alapítású üzemek közül a KOFÉM /KERIPAR, ma Gastrometal/ és az Építőipari Szövetkezet tevékenysége feltárt. /1971., ül. 1984/ 157
