Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Tapolcainé Sárai Szabó Éva: Mozaikok – könyvkiadás, sajtó, nyomda, könyvtár

Mozaikok - könyvkiadás, sajtó, nyomda, könyvtár Tapolcainé Sárai Szabó Éva A települések társadalmi, gazdasági és szellemi életének sok meghatározója, összetevője van, mint azt a konferencia előadásai is bizonyították. Azokkal a tényezőkkai szeretnék foglalkozni, amelyek információkat hordoznak, közvetítenek: a könyvkiadással, a sajtóval, ezek előállítójával, a nyomdákkal és a megőrzővel, a könyvtárral. Ahhoz, hogy jelenünket értékeljük, a jövőt tervezzük, ismerni kell a múltat, amelyre ezek épülnek. Különösen érvényes ez városunkra, amelynek lakosai között hazánk szinte minden tájegysége képviseltetik. "Itt mindenki messziről jött, busszal, vonattal érkezett. Hoznak, hoznak csak egyre minket keményes, szeles reggelek." - írja Mezey Katalin Új város című versében.

1 Ezért is volt és van rendkívül nagy jelentősége annak a tevékenységnek, amely a négy elődközség egyesítésével létrejött város - napjainkban megyei joggal bíró város - történetét, jelenét feltárja, közkinccsé teszi. Az első várostörténeti összegezések az új gimnázium névadójának, Bárdos Lászlónak a munkái /Bányászszfv és bányászököl 1958., Egy bányászváros a szocialista fejlődés útján 19617. Az első várostörténeti monográfia 1972-ben jelent meg. A helytörténeti tanulmányokat tartalmazó, kétkötetes munka olvasója "nagy munkát vállal magára", mivel a tömény szövegből a tények "kibányászása" nem könnyű feladat. /Fontos lenne egy - valóban tényszerű adatokra támaszkodó - javított, bővített kiadás!/. Amonográf iával párhuzamosan készült, de csak 1975-ben jelent meg a sokat vitatott, de mégis fontos adalékokat, forrásokat tartalmazó Tatabányai kislexikon, amely műfajában elsők között van a városi lexokonok sorában. /Újabb, bővített kiadását az önkormányzat tervezi./ A fenti kiadványok - terjedelmüknél fogva - nehezen kezelhetők és hamar el is fogytak. Nem volt olyan összeállítás, amely segített volna az idegennek - akár még az ittlakóknak is - a nem hagyományos szerkezetű városunkban való eligazodásban. A városnak nem volt útikalauza. Igaz, 1983-ban elkészült - nyomdai kivitelezésben - egy Tatabányai kalauz, anonym munkaként, nehezen deríthető ki a kiadó, a szerző/k/ pedig egyáltalán nem. /Megjelenése után derült ki, hogy nem terjesztik, mert nem sikerült. A megyei könyvtár is csak körülményesen tudta eme kuriózumot megszerezni./ Az első "igazinak mondható" útikalauz 1985-ben a bányásznapra jelent meg a Komárom Megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadásában, a Panoráma gondozásában, 10 ezer példányban. Részleges terjesztése miatt kevesen ismerik, ui. csak a KOMTURIST-nál és a MAHIR-nél volt kapható. /Összeállítóként ezúttal is szeretném megköszönni mindazok segítségét, akik "tatabányai tudattal", sokrétű ismeretanyaggal támogatták munkámat, ami nem volt könnyű, hiszen előzmények nélküli első volt ebben a műfajban./ Az 1991-ben megjelent Tatabányai séták szerzőinek és szerkesztőinek már könnyebb dolga volt, hiszen - hibái ellenére is - volt egy előzmény, egy alap, amit 155