Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Gyüszi László: Tatabánya az 1956-os forradalomban

ta. A bányaipari technikumban azonban nagyobb nyugtalanság volt tapasztalható. Erről számolt be a tanács középiskolai előadója. Másnap, október 26-án innen indult el a tüntetés. Az események megismeréséhez tudni kell, hogy 1965-ban még lakott városrész a VI-os és a VU-es telep, s a VI-os telepet lezáró főút a város legforgalmasabb üzletsora. Ott volt az Állami Áruház is. Az áruház előtti tér és a Bányász forduló (Körönd) alkalmas hely volt gyülekezésre. A nagy területen szétszórt városban igazi központ még nem alakult ki. A megyei tanács és a megyei renndőrfőkapitányság Újvárosban volt, a városi tanács viszont Felsőgallán, a városi rendőrkapitányság Tatabánya-középsőn (Óváros), az ÁVH laktanya Alsógallán.S még egy fegyveres alakulat volt, a Lövész Tiszti Iskola Bánhidán, a Hunyadi Laktanyában. Tatabánya-középsőn volt a tröszt irodája, a bányászrádió stúdiója, a megyei és a városi pártbizottság székháza. Ezek voltak a fontosabb forradalmi események színhelyei. A tatabányai forradalmi események október 26-án a déli órákban kezdődtek a bányaipari technikum tanulóinak tüntetésével, amelyhez elsőként a MÁVAUT dolgozói csatlakoztak, majd menet közben sokan a város lakói közül. Az indulásnál 150-200 fő lehetett, de számuk megduplázódott. Ha szabad személyes emléket is közbeszőni, én a megyei pártbizottság előtt csatlakoztam a tüntetőkhöz. A Himnusz eléneklése után békésen vonultunk a tröszt irodájához. Menet közben döntöttek arról, hogy merre haladjon tovább a menet. Azt a javaslatot fogadták el, hogy a felsőgallai üzemek felé vonuljunk. így az Alukohó, a Karbidgyár és a Cementgyár érintésével a Mésztelepen keresztül értünk vissza Felsőgallára. Onnan egy teherautóval Bánhidára kerültem. Ottakirendeltségépületénélarendőrőrs előtt verődött össze egy kisebb tüntető csoport. A visszaemlékezésekből, tanúvallomásokból megállapítható, hogy ezen a napon más időpontban, más útvonalon is volt tüntetés a városban. Az egyik vádlott vallomásában elmondta, hogy ő délután ment haza a Bányagépgyárból, s látta a tüntetőket. A kórház felől a városi tanácshoz vonultak. Öt óra után ő is csatlakozott hozzájuk. Becslése szerint lehettek négyezren.( Valószínű túlzás!) Felsőgalláról autóbuszokkal, teherautókkal indultak Újvárosba a megyei rendőrfőkapitányság épületéhez. A tüntetők ellenállás nélkül benyomultak az épületbe és fegyvereket szereztek. Ezt követően a Hunyadi laktanyához vonult a tömeg. Ott a laktanya parancsnoka és helyettese kijelentette, hogy csatlakoznak a forradalomhoz. Á tüntetők közül többen elhatározták, hogy Pestre mennek harcolni. Késő este autóbuszokkal és teherautókkal indultak. Budapest előtt magyar katonai alakulatok nyitottak tüzet rájuk. Többen megsebesültek, s a visszaemlékezések szerint halottak is voltak. Ugyancsak az esti órákban egy másik tüntető csoport a KOMI táborhoz vonult, hogy kiszabadítsák a politikai elítélteket. Az őrség ott sem tanúsított ellenállást. Egy csoport fiatal teherautón a baji laktanyához ment fegyverekért. A parancsnoksággal folytatott tárgyalás eredménytelen volt. Lövöldözés kezdődött. Nyolc fiatal életét vesztette. A forradalom helyi központja kezdetben a bányászrádió stúdiója volt. Itt kezdték szervezni október 27-én a Forradalmi Munkás és Katona Tanácsot, valamint a nemzetőrséget. A forradalmi tanács aztán áttette székhelyét a megyei pártbizottság épületébe, a nemzetőrség pedig először a városi rendőrkapitányságra, majd a Hunyadi laktanyába, végül az ÁVH laktanyába. Az alakuló forradalmi tanács 27-én ideiglenes intézőbizottságot választott azzal a céllal, hogy 136