Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Balogh Béni: Kitelepítés 1945 után. Számok az 1945 utáni német kitelepítésről

rata helyi befolyás egyik eszköze lehetett a választási bizottságokból való részvétel kiharcolása. "A svábkérdés összefüggésében az összejró bizottságok összetételének kialakítása is kemény harcot eredményezett a két munkáspárt között, ugyanis e bizottságok hatáskörébe tartozott a választójoggal rendelkezők névjegyzékbe vétele, s a választói jogosultság eldöntése."

1 ° A választási harc egyoldalú fontosságára utal az 1972-es megfogalmazás, a választások értékelésekor: "Az úgynevezett svábkérdés SZDP részről történt kiélezése ugyancsak kedvezőtlenül hatott a kommunista párt szavazatainak alakulására. Ez elsősorban Felsőgallán mutatkozott meg, ahol az MKP vezetői - abban bízva, hogy a kitelepítés még a szavazások lebonyolítása előtt megtörténik - teljes mértékben elzárkóztak a sváb munkások szervezése elől, s ezzel akaratlanul is lehetőséget adtak a Szociáldemokrata Pártnak arra, hogy a választási küzdelemben a sváb lakosságot a kommunista párt ellen hangolja."

11 Tehát az 1947-es kitelepítés során jelentős volt azoknak a száma, akiket felmentettek. Míg 1946-ban az 1941. évi népszámlálás szerinti német lakosság 70,5 %-át telepítették ki, 1947-ben Komárom-Esztergom megyében az arány 11,1 %-os volt,

12 elsősorban a bányász- mentesítéseknek köszönhetően. 1947-ben a három körzetből összesen 4206-an kerültek áttelepítésre, ezúttal már a szovjet megszállási övezetbe. Mivel 1948-ban megyénkben kitelepítés már volt,*

3 így az 1946-1947-ben kitelepítettek összlétszáma 6025 főt tett ki, ami az 194l-es 22.000 német anyanyelvűnek a 27 %-át jelentette. Ha eltekintünk attól, hogy az 1946-ban egyszer már kitelepített három község valamilyen oknál fogva az 1947es listán újból szerepelt, valamint figyelembe vesszük, hogy a szintén kitelepítés alá került Bakonysárkány, Aka, Ácsteszér, Bakonyszombathely és Csat ka községek akkoriban még Fejér illetve Veszprém megyéhez tartoztak, akkor a korabeli vármegye 22 községében állapíthatunk meg kisebb vagy nagyobb német kitelepítést. Jegyzetek 1. Ács Zoltán: Miért maradt ki évtized?=Új forrás, 1 990.2.SZ. 108.o. 2. H.Haraszti Éva: Horthy Miklós Magyarország történelmi szerepéről = História, 1992.7sz. 29-30.O. 3. Az 1941.évinépszámlálás.4.köt.Bp.,1949.33.o. 4. Szabad Esztergom, 1945.július 15. 5. Mindezekről részletesebben lásd: - Balogh Sándor: Magyarország külpolitikája 1945-1950. 2Jdad. Bp.,Kossuth 1988. 77102.O. - Fehér István: A magyarországi németek kitelepítése 1945-1950. Bp., Akad. K. 1989. - Zielbauer György: Adatok és tények a magyarországi németség történetéből /194 5-1949/, Bp.Akad. 1989. - Zielbauer György: A magyarországi németség nehéz évtizede 1945-1955, Szombathely, Pannon Műhely Köny-Lapkiadó Kft. 1990. 6. Ortutay András: A közigazgatás megszervezése és a nemzeti bizottságok, in.: Tatabánya története 2Jcöt., Tatabánya, 1972.10.o. 123