Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Somorjai József: A földosztás története Tatabányán, 1945

A földosztás története Tatabányán, 1945. Somorjai József Az 1945-ös földreformról már sok tanulmány jelent meg. Ezek általában a fő összefüggésekre koncentrálnak, a helyi, a vidéki eseményekkel csak érintőlegesen foglalkoznak. Komárom-Esztergom vármegyére csak elvétve, esetleg egyegy összehasonlító táblázat erejéig utalnak, pedig a helyi adatok feltárása jelenti az egyetlen biztosítékot arra, hogy az általánosító tapasztalatokon túl egyszer megszülethessen a földreform történetének aprólékos, arányos, reális szintézise. Mindezt az is indokolja, hogy a földkérdés megoldása Magyarországon a gazdasági, társadalmi fejlődés egyik kulcskérdése volt, sőt az ma is. I. Tatabányai helyzetkép a földreformot megelőzően 1945. március 15-én pártközi értekezleten megegyezés született a földkérdésben, majd március 17-én a Minisztertanács elfogadta a 600/1945-ös rendeletet; A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról. Nagy Imre földművelésügyi miniszter a gyors végrehajtás megszervezésének a szükségességét így indokolta: "A földreform végrehajtását követeli a nép, ha gyorsan nem csináljuk, a nép maga fogja csinálni, s a kormány kezéből kicsúszik a végrehajtás."

1 A dunántúli helyzetnek megfelelően Komárom-Esztergom vármegyében, s így Tatabányán is a földosztás jóval nehezebben indult meg, mint az ország többi részén. Ennek okai a helyi sajátosságokban rejlettek. A legfőbb okot az eltérő birtokmegoszlás jelentette. A települések közül a legnagyobb földterülettel rendelkező Felsőgallán mindössze 6 fő 100 kat.h.-on felüli birtokos volt.

2

( 1 .sz.mell.) A legszámottevőbb részt a társulati birtok képezte, jelentős volt az erdőterület. 100 kat.h.-on felüli szántóterülettel, csak özv. Lázár Benőné rendelkezett. A fennmaradó földterület kisbirtokot képezett.

3 Tovább bonyolította a helyzetet a ki- és betelepítések ügye, vagyis a szlovák és az ún. "sváb kérdés", mely fokozta a bizonytalanságot és súlyos törvénysértésekhez vezetett.

4 A szántóföldek állaga szánalmas képet mutatott, melynek elsősorban az 1944. XU. 26-tól 1945. H. 22-ig tartó front volt az oka, s ezért a határt lövészárkok, aknamezők, bombatölcsérek, ágyú-állások szabdalták szét. Hadikárok címén később 32 gazda mentesült a földadó fizetése alól, s kb. 600 kath. vált művelésre alkalmatlanná.

5 Megszűnt a közlekedés, az utak tönkrementek, a posta, a telefon nem működött, az üzemek áram nélkül maradtak, a gyárak nem termeltek, a malmok nem őröltek. IL A földreform végrehajtása Tatabányán A 33.000/1945. F.M. rendelet előírta, hogy a megjelenésétől, azaz március 28-ától számított 48 órán belül alakuljanak meg a földigénylő bizottságok, létrehozásukat a nemzeti bizottságok kezdeményezzék. Komárom-Esztergom vármegye több településén, így Tatabányán is csak március végén alakultak meg a helyi önkormányzati szervek. Felsőgallán március 28-án, Bánhidán március 30án alakult meg a nemzeti bizottság. 115