Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)
Leblancné Kelemen Mária: Sorsdöntő évek. Adalékok a négy bányaközség helyi önkormányzatának történetéhez 1945-től 1947. október 10-ig, Tatabánya megyei város létrejöttéig
Az 1947. október 9-i ülésen került sor a községek vagyonának egyesítésére, a községi elöljárók felmentésére, az új megyei város ideiglenes nevének elfogadására, a megyei város ideiglenes székhelyének kijelölésére, a községi felelős számadók felmentésére, a községi képviselő-testületek feloszlatására? 0 1947. október 10-én nyílt meg a megyei város, Tatabánya alakuló képviselőtestületi ülése, mely új fejezet kezdetét jelentette a település, a lakosság életében. Dr. Borbély György vármegyei főjegyző, alispánhelyettes nyitotta meg a megye város alakuló képviselő-testületi ülését; mint elnök felolvasta a képviselőtestületet alkotó 60 rendes és 27 póttag nevét. "A képviselő-testület megalakításával Tatabánya megyei város közigazgatáspolitikailag is megalakult." Döntött a képviselő-testület a város nevének és székhelyének, ideiglenes pecsétjének kérdésében; közfelkiáltással megválasztotta a város polgármesterét Andó Gyurka Ferenc személyében. A város egyes vezetői állásait behelyettesítés útján töltötték be. A városi tanács megalakítása, a rendőri büntetőbíró megbízása, a volt bányaközségek vagyonának egyesítése, a polgármester felhatalmazása, hogy a volt bányaközségek 1946/47. évi költségvetési keretei között gazdálkodjék, amíg a város saját költségvetése el nem készül - ezek voltak az október 10-i ülés legfontosabb napirendi pontjai, amelyek alapjaiban határozták meg az új közigazgatási egység igazgatási teendőit. 21 Jegyzetek 1. Komárom-Esztergom Megyei Levéltár (továbbiakban K-EML) Bánhida község képviselőtestületi jegyzőkönyve (továbbiakban Bh. Kjkv.) 1945. július 19., Tatabánya község képviselő-testületi jegyzőkönyve (továbbiakban Tb. Kjkv.) 1945. július 20., Alsógalla község képviselő-testületi jegyzőkönyve (továbbiakban Ág. Kjkv.) 1945. július 21., Felsőgalla község képviselő-testületi jegyzőkönyve (továbbiakban Fg. Kjkv.) 1945. augusztus 9., közgyűlés (továbbiakban kgy.) 2. K-EML Bh. Kjkv., Tb. Kjkv., Fg. Kjkv., Ag. Kjkv., tatai járási főjegyzőjének iratai (továbbiakban T.j.fjző) 1738/1946. 3. K-EML T.j.fjző 123l/1947.,Ag.Kjkv. 1946.április 12-ikgy.azújelöljáróságtagjai:községi bíró Csakmag Ferenc, törvénybíró Szabó Imre, közgyám Varga Péter, pénztárnok Schiller István, elöljárók (esküdtek) Tóth Ferenc, Fonyódi Kálmán, Mészáros István, Gaál József alsógallai lakosok. 4. K-EML T.j. f jzó 1231/1947., Ag. Kjkv. 1946. december 3-i kgy., a kinevezett új községi elöljáróság tagjai: községi bíró Németh László, törvénybíró ifj. Hubert József, közgyám Hermann János, pénztárnok Schiller István, elöljárók (esküdtek) if j. Riesz József, Fehér István, Barta László, Csapó Sándor alsógallai lakosok. 5. Csizmadia Andor: A nemzeti bizottságok állami tevékenysége ( 1944-1949) (továbbiakban Csizmadia A.: A nemzeti bizottságok ...) Bp., 1969. 316-317., Ahelytörténetírás levéltári forrásai Ül. 1944-1971. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9.sz. (továbbiakban H-BMLtár Kőzi. 9. A helytörténetírás...) Szerk.: Gazdag István. Debrecen, 1976.99-101., Perlaky István: A község háztartása. Bp., 1947.5-6. 112