Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Leblancné Kelemen Mária: Sorsdöntő évek. Adalékok a négy bányaközség helyi önkormányzatának történetéhez 1945-től 1947. október 10-ig, Tatabánya megyei város létrejöttéig

SORSDÖNTŐ ÉVEK Adalékok a négy bányaközség helyi önkormányzatának történetéhez 1945-től 1947. október 10-ig, Tatabánya megyei város létrejöttéig Leblancné Kelemen Mária Bevezető Előadásom Tatabánya megyei város közigazgatástörténetének egy szakaszát öleli fel. Negyvenöt év igen rövid idő egy város, egy település életében, de talán mégis érdemes felvillantani a várossá nyilvánítás előzményeit, az ezt megelőző évek fontosabb eseményeit. Közel három évtizeddel a várossá alakulás előtt már kialakultak, kialakulóban voltak a várossá válás objektív feltételei; a népesség létszáma, azonos életformája, megélhetési viszonyai, a települések egybeépülése stb. Az egyesítés gondolata a történelem során már többször felmerült, így 1919-ben, 1921-ben, 1938-ban, 1941-ben. 1938-ban Magyary Zoltán megállapítása, javaslata:"...a megyei várossá való egyesítésük nemcsak indokolt, hanem a feladatok megoldhatása végett szükséges is." A községek fejlődésének alapja a szénmedence, amelynek gazdasági kiaknázása a MÁK Rt. kezében van, közigazgatásüag van a terület négy nagyközségre feldarabolva - olvashatjuk Magyary Zoltán-Kiss István: A közigazgatás és az emberek. Ténymegállapító tanulmány a Tatai járás közigazgatásáról c. 1939-ben megjelent munkában. A bányaközségek önkormányzatának megalakulása a második világháború befejezése után; első intézkedéseik 1945 tavaszán új fejezet kezdődött az egész ország, a négy bányaközség életében. 1944 decemberétől az Ideiglenes Nemzeti Kormány intézkedései és a folyamatosan alakuló népi szervek (nemzeti-, üzemi-, földosztó bizottságokstb.) tevékenysége nyomán bontakozott az új élet. A közigazgatás ideiglenes rendezéséről intézkedő 1014/1945. ME.sz. (1945.1.14.) és az ennek módosítását, kiegészítését tartalmazó 1030/1945. ME.SZ. ( 1945.IV.26.) rendelet alapvetően meghatározta a közigazgatás megindítására, újjászervezésére vonatkozó tennivalókat. A kezdetben közigazgatási feladatokat is ellátó nemzeti bizottságok helyét egyre inkább a városi, községi képviselő-testületek, elöljáróságok, a vármegyei önkormányzat, a vármegyei törvényhatósági bizottságok vették át. A közigazgatás újjászervezésekor a nemzeti bizottságok már csak a képviselő-testületek létrehozásában tevékenykedtek. A nemzeti bizottságok határozták meg az arányokat az alakuló képviselő-testületekben a már működő pártok taglétszámának megfelelően. Bánhidán 1945. július 19-én tartotta alakuló ülését a képviselő-testület. A Magyar Kommunista Párt (MKP), a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a szakszervezetek küldöttei voltak túlsúlyban; mellettük a hivatalból tagokat, elöljárókat, a pártonkívülieket találjuk. 107