Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)
Dr. Szatmári Sarolta: Mátyás király és Tata
tes üvegablakának ablakszemei, bronz veretek, kandeláberek, gyertyatartók részei utalnak még a vár egykori berendezésére. Mátyás király budai palotájának egyik folyosóján római köveket őrzött. Teljesen természetes tehát, hogy a közeli Brigetio római kori emlékei is érdekelték, így kerülhetett a vár területére számos római kori mécses és edény töredéke, valamint az a többalakos római kő, amelyet később a kecskebástyába építettek be és ma is ott látható. Valószínű, hogy a Magyarországon egyedülálló úgynevezett Jupiter oszlop is Szőnyből kerülhetett Mátyás idején a tatai várba. A XVIII. századi átépítések során beépítették az úgynevezett udvarbíró házba, ma pedig a vár udvarán látható. A királyi birtoklás a település fejlődését is elősegítette. Az Anjou királyoktól kapott mezővárosi jogok a környék piaci, gazdasági központjává tették a települést, amely a XV. század második felére két fő részből, magyar Tatából (Tata Hungaricali) és szláv Tatából (Tata Slavonicalis) állt 28 . Magyar Tata az egyéb írásos forrásokban Ótataként is szerepel és azonos a mai Kossuth tér központi településű egységgel. A "Tata Slavonicalis" elnevezést többen Tót Tatának fordították, szerintük a mai Tóváros, amellyel azonos, 29 ekkor Tótváros volt . Tóvárosban a XV. század elején Nyitra megyei hospesek telepedtek meg, ez lehet az oka az elnevezésnek. A szlávok tót elnevezése ekkor még nem Oft volt használatban . Bonfini falunak emlegeti a két települési egységet, az olasz városokhoz képest ezek valóban falunak nézhettek ki, templomainak elnevezésénél azonban a bazilika szót használja, amely meglehetősen komoly építményekre utal. Ótata közepén állt a szent Kelemennek szentelt templom, melynek apszisa helyére állították a XVIII. században a Kossuth téren ma is álló Maria Immaculata szobrot. Tóvároson Szűz Máriának szentelt templomot emlegetnek a források, sajnos a helyét pontosan nem ismerjük. A városhoz tartozott a Kálvária dombon az úgynevezett Szent Iván-hegyi település, Keresztelő Szent Jánosnak szentelt külön plébánia templomával. A városban két szerzetesrend, a már XI. századtól ittlevő bencések és Zsigmond által betelepített ferencesek szolgáltak az oktatás, oklevélkiadás fontos helyéül 31 . A települést oppidumnak és civitasnak egyaránt nevezik. Az itt tartózkodó udvar, a vár folyamatos fenntartása fontos szerepet adott az itt élő iparosoknak, kereskedőknek. Mátyás várnagya a névszerint is ismert Dési Péter tartotta velük a kapcsolatot . A várost a későbbi adatok alapján 12 tagú tanács irányította . Lakóinak száma nem haladta meg az ezret. Négy tatai diák tanult a bécsi és perugiai egyetemen 34 . A város kereskedelmében, pénzügyi életében fontos szerepet játszottak Mózes és Ábrahám zsidó kereskedők, akiktől házukat és vagyonukat a birtokot öröklő Corvin János, Mátyás fia koboztatta el 35 . Mátyás király uralkodása egy egészséges városi fejlődést, pezsgő udvari életet, valódi fénykort jelentett Tatán és környékén. Kiépítette a dunai átke56
