Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)
Dr. Horváth István. Mátyás kori építkezés az esztergomi várban (Az esztergomi „Vitéz Palota” régészeti feltárása)
kapcsolatok révén a kettő együtt is lehetett mintaképe az esztergomi palotának. Magát a jeles épületet még Széchy Dénes kezdhette építeni, Vitéz János fejezhette be (ezért is kötik az ő nevéhez), a nagyterem belső díszítését (a boltozat rózsákkal díszített kazettáit) pedig még később, Estei Hippolit érseksége idején készítették az egykorú számadáskönyvek adatai alapján 26 . Végül - a Mátyás évforduló kapcsán - még egy érdekes leletről tennék említést. Fentebb említettem, hogy Mátyás király megfordult Vitéz János esztergomi "légfürdőjében". Mátyás több alkalommal, és hosszabb időket is töltött Esztergomban. Itt jártának egyik írásos említése az 1470. év, melynek telén a híres esztergomi szimpozionon Vitézen és Mátyás királyon kívül jelen volt Janus Pannonius, Giovanni Gatti és a már említett Galeotto Marzio • 27 IS . Úgy tűnik, hogy Mátyás itt-tartózkodásának egy szemmel látható emléke is megmaradt Esztergomban: a várkápolna É-i mellék-kápolnája vörösmárvány fülkéjének északi falán a következő, a csiszolt vörösmárvány-burkolatra karcolt felirat olvasható (más, régi karcolatokkal együtt):... "Hic fuit Mathias Rex". A feliratot a feltárások során 1934-ben Lepold Antal fedezte fel, s csupán egy késői munkájában hívta fel rá a figyelmet 28 . A karcolt írás mindenesetre hasonlít Mátyásnak az okleveleken szereplő aláírásához, és mivel a várkápolna feltárásakor már a kövön volt, mindenképpen igen régi karcolat. Az 1595. évi ostrom során rommá vált kápolnát ugyanis - megfigyeléseink szerint - 1597-98 és 1605 közötti időben tömték be földdel és törmelékkel . Előtte, 1543 és 1595 között pedig már török kézen volt Esztergom. Elképzelhető, hogy a karcolat valóban Mátyás király kezétől származik . 41
