Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)
Dr. Horváth István. Mátyás kori építkezés az esztergomi várban (Az esztergomi „Vitéz Palota” régészeti feltárása)
lotának jelentős maradványait. Már ekkor több elfalazott ablak- és ajtónyílását megtaláltuk 17 . 1975-79 között nem folytathattuk az épület kutatását. Ekkor ugyanis tervpályázat készült a Vármúzeum új épületének kiépítésére, amely azonban sem a megtalált emlékeket, sem a műemléki környezet követelményeit nem vette figyelembe. 1979-ben indult volna be az építkezés, amelyet az MTA Ásatási és Középkori Bizottságai leállítottak - további kutatást rendelve el. Az 1979-80-tól a mai napig folyó kutatásaink eredményei alapján kibontakozó palotaképről, a palota funkcionális tagolódásáról és elméleti rekonstrukciójáról számolok be az alábbiakban. Ehhez a régészeti, építészeti, művészettörténeti kutatás eredményei mellett az írott források, egykorú ábrázolások (metszetek, ostromképek, hadmérnöki felmérések) adatait, valamint párhuzamként az esetleg mintaképül szolgáló egykorú, mai is meglévő építmények részletformáit, építészeti elemeit is felhasználtuk 19 . Az épület rekonstrukciójához fontos adatokat szolgáltatott Wolfgang Meyerpecknek az 1959. évi ostromot ábrázoló látképe, melyen a tető nélkül, (bal oldalt a tető egykori magasságát is jelző nagy kéménnyel) álló épület fölötti: "Ein schöner Sal" felirat a nagyterem akkor még felismerhető részleteire utal, a támpilléreket pedig ívek kötik össze20 (1. ábra) E metszet ábrázolása alapján 1978-ban készített első rekonstrukciós rajzomon a loggiát még a támpilléreket átívelő boltozatokon képzeltem el . Minthogy e boltozatok maradványai helyett betörött konzoli csonkokat találtunk a falban, ill. az egyik támpillér tetején ép konzol indításokat (majd ugyanilyet ki is ástunk a fal alatti hegyoldalban), 1981-82-ben már a vajdahunyadi Hunyadi palotát követő rekonstrukciót készíthettem el - a helyszíni maradványok és a vajdahunyadi palota részletformáinak ismeretében . Eszerint a Ny-i várfal négy támpillére hasonlóan végződhetett, mint a 3. számú (sarkain kiugró "lépcsős" konzolokkal), amelyek tetején a vajdahunyadihoz hasonló zárt erkélyek voltak, s ezeket a pillérek közti falból kiálló lépcsős konzolokra épített, zárt erkély folyosó kötötte össze. (2. ábra) - Ekkorra már ismertük a palota K-i udvari falán az elfalazott, keresztosztású gótikus ablakait, amelyek a maradványok alapján helyre is állíthatók. (X PK~i^ Eszerint a nagyteremnek az udvar felé hat ablaka volt. (Az egyilc ablaíF körtetagos szemöldökköve az eredeti helyén szerencsésen megmaradt.) Az épület úgy alakult ki, hogy az Árpád kori "Nagy Palota" (ugyanekkor 1980 - megtalált) épületéhez a Ny-i oldalon hosszában, egy új traktust épített hozzá - a fentiek alapján Széchy Dénes érsek. így az épület alsó, és középső szintje kéttraktusos építmény lett, amelynek fölső emeletén helyezkedett el az "óriásterem" 47 m-es hosszal, és 18 m belső szélességgel, s ehhez csatlakozott a Ny-i oldalon a konzolokra épített, zárt erkélyfolyosó. (3. ábra) A nagyterem kazettás mennyezetének elméleti rekonstrukcióját 1984-ben Vukov^ Konstantin végezte el, aki nyugat-európai párhuzamok alapján hatalrn1ís"vo•^j 39
