Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)

Dr. Beke Margit: Mátyás király és az esztergomi érsekek

1480-ban Beatrix királynő tizenhétéves testvérét, Aragóniái János bíborost, mint pápai követet fogadta Mátyás nagy dísszel és tisztelettel.

31 A király neki ajándékozta az érsekséget (1480. február -1485. október 17.) Mivel erről még nem mondott le Beckensloer János, ezért az új érsek a jövedelmet az esztergomi káptalannál helyezte letétbe, ügyük rendezéséig.

32 A bíboros igen rövid ideig tartózkodott hazánkban. Elődjével folytatott huzavona miatt 1481-ben arra gondolt, hogy inkább a kalocsai érsekséget veszi át, amit a király nem engedélyezett neki. Mátyás arra használta fel a Rómában tartózkodó bíborost, hogy segítse őt azon egyháziak ellenében, akik a pápánál keresnek orvoslást - szerinte igaztalanul - hiszen az egyházi javadalmakkal rosszul gazdálkodnak. Ugyanakkor a pápa számára is hasznosnak bizonyult egyik bíborosának magyarországi kinevezése, ugyanis 1481-ben született követnek nevezte ki Magyarországra, Csehországra és Lengyelországra nézve és mint ilyen búcsút engedélyezett azok részére, akik a törökök ellenében fegyvert fognak. Esztergomi érseki jogának csak 1484. február 20-án sikerült érvényt szereznie.

36 Azonban idegen lehetett számára a magyar föld és maradandó alkotással sem gyarapította az egyházmegyét. S noha érsek állt az egyházmegye élén, mégis az általános helynöknek kellett intéznie az ügyeket? így Aragóniái János 1485-ben véglegesen visszatér az Örök Városba anélkül, hogy beváltotta volna a hozzáfűzött reményeket.

38 Az érsekek sorában egyedülálló, hogy hétévesen kinevezett esztergomi érsek legyen bárki, mégha hercegi születésű is. Igaz, a korabeli egyházi gyakorlattól ez nem idegen. Estei Hippolit mint ismeretes, Beatrix unokaöccse és érthetetlen, miért választotta őt Mátyás. A herceg Zágrábon keresztül érkezik Bécsújhelyre a király hívására. Báthori István országbírót küldi eléje Sopronba, ezerfőnyi lovassággal. A kinevezés a király részéről 1487. április l-jén megtörtént, de emiatt nehézsége támadt VIII. Ince pápával, aki azzal érvelt, hogy "oly jelentékeny egyházat, mint amilyen az esztergomi, gyermekeknek nem adományozhat". Azonban május 27-én a pápa mégis beleegyezett, hogy adminisztrátora legyen az érsekségnek, de az egyház kormányzását vikáriusra bízza.

40 Ez a kinevezés bizonyítja, hogy az egyházi funkció mennyire háttérbe szorul, elhanyagolhatóvá válik és ez jellemző a reneszász gondolatvilágra. Ibafalvay Tamás érseki helynökként kiválóan tevékenykedett, hiszen tartományi zsinatot is hívott össze. Ugyancsak helynökként említik a ferrarai származású Marmelli Donátot, aki esztergomi kanonok volt 1486-94 között.

42 A kis prímás személyiségének értékelésében igen eltérőek a vélemények. Egyesek kiváló tulajdonságokkal ruházzák fel, mások szerint sem tudományban, sem jámborságban nem haladt. Tény, hogy 1492-ben bíboros lett és életében sem szenteltette fel magát. Egyházi vonatkozásról nincsenek híradások, annál inkább költekező, pompás udvartartásáról. Esztergomban Vitéz János óta nem folytak építke31