Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)

Dr. Kubinyi András: Mátyás király és a vidéki Magyarország

Jegyzetek 1. V.o. Kriza Ildikó: Rex iustus - rex clarus (Mátyás király a néphagyományban). Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv halálának 500. évfordulójára. Szerk. Rázsó Gyula, V. Molnár László. Bp., 1990. 363-407. 2. Zsigmondra: Engel Páli az utazó király: Zsigmond itineráriumja. Művészet Zsigmond király korában 1387-1431. I.k. Tanulmányok. Szerk. Beké László, Marosi Ernő, Wehli Tünde, Bp., 1987.70-92. 3. Mátyás - nem egészen pontos - itineráriumja: Sebestyén Béla: A magyar királyok tartózkodási helyei. Bp., 1938.85-93. 4. V.o. Heinz Quirin: Einführung in das Studium der mittelalterlichen Geschichte. 3. vermehrte Auflage, Braunschweig, 1964.207-217. 5. Máiyás birtokadományai és tartózkodási helyei összefüggésére ld. Kálniczy László: A Hunyadi uradalmak és familiárisok kapcsolódása Mátyás politikájához. Kéziratos doktori értekezés az ELTE-n. Bp., 1982., 48. 6. V.o. Mátyás pozsonyi tartózkodásai alatt kiadott oklevelekre: Ortvay Tivadar: Pozsony város története III. k. Pozsony, 1894. 56-65. - Mátyás Sopronban: Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története 1/6. k. Sopron, 1982.14-20. 7. Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején. Századok 122 (1988). 147-215. 8. Kubinyi András: Főúri rezidenciák a középkor végén. A Dunántúl településtörténete VII. k. Szerk. Somfai Balázs. Veszprém, 1989. 87-93., és részletesebben: U.ő. Residenz- und Herrschaftsbildung in Ungarn in der zweiten Hälfte des 15. Jahrhunderts und am Beginn des 16. Jahrhunderts, Vorträge und Forschungen XXXVI.k. Sigmaringen, 1990. 421-462. 9. Tata története I.k. (Az őskortól 1727-ig). Szerk. Bíró Endre. Tata, é.n. 144. - Ezzel szemben Rozgonyi János - ha nincs Budán - haláláig mindig Tatán tartózkodott. V.o. pl. 1466. november 10. Házi i.m. I/5.k. 252-253. -1471. május 30. Hédervári Oklevéltár I.k. 366-367. - Utolsó adat életben levőnek 1471. augusztus 8-án említi, amikor Vetési Alberttel együtt Mátyás követeként vett részt a regensburgi birodalmi gyűlésen. Fraknói Vilmos: Mátyás király magyar diplomatái. Bp., 1900. 43.0.l.j. - Itt is halt meg, bár a halálozási évszám tévedésből 1472. augusztus 23-a. Necroldgia Ggrmaniae Tom. III. Ed. Franciseus Ludovicus Baumann. Berolinl, 1905. 256.: (augusztus 23.) "Anno domini 1472 (téves, Î471!) ob. procér et generosus et magnus dominus Iohannes de Ruscon de Ungafía ÍM diéta magna tíicin Ratîsbona." 10. Ld. erre részletesen a 8. jegyzetben id. tafetflmányaimat. 11. Holub József: A főispán és alispán viszonyának jogi természete. Fejérpataky Emlékkönyv Bp., 1917.186-211. 12. Kubinyi: Bárók i.m. 189. 13. Mályusz Elemér: A magyar társadalom a Hunyadiak korában. A hűbériség és rendiség problémája. Mátyás király emlékkönyv I.k. Bp., é.n. 346. 16