Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)

dr. Kiss István. Magyary Zoltán tatai tevékenyésge

Azzal a megállapításával összefüggésben, hogy a közigazgatás legtöbb adóssága a mezőgazdasági népességgel szemben áll fenn, tevékenységének jelentős részét tette ki - nemcsak Tatát, de a medence egészét is meghaladó keretekben - a mezőgazdaság, közelebbről a kisparaszti gazdaságok fejlődésének az előmozdítása. Első lépései ebben a tekintetben is a további teendők alapjainak a megteremtésére irányultak. így a helyzetfeltárás elmélyítése érdekében 1939-ben Csiky János és munkatársai által készített 1:25 000 léptékű falitérképet, hogy a növénytermesztés irányait a talaj fizikai és kémiai szerkezetének az ismeretében lehessen meghatározni. A földbirtokpolitikai intézkedések megalapozása érdekében az egyes községek birtokviszonyait és a mezőgazdasági népesség egzisztenciális tagozódását egybevetette. Ezt követte a mezőgazdasági szakismeretek kibővítésének érdekében Tatán a téli gazdasági szakiskola felállítása és ugyanott a gazdaközönségtől távolabb eső önálló gazdasági népiskola közelebb vitele növendékeihez. A parasztsággal való kapcsolat megteremtése érdekében karolta fel Márkus Jenő tatai református lelkipásztor gondolatát a Tatai Népfőiskoláról és tette azt energiájával és szervezőkészségével azzá, amivé az aránylag rövid idő alatt kifejlődött. A megalapozó intézkedésekhez tartozik még Tatán és Bánhidán éghajlatvizsgáló, és a járás minden községében, összesen 26 csapadékmérő állomás felállítása. A terápia, vagyis a helyzetjavítási tevékenység szervezeti kereteként jöttek létre - a vezetésükre külön kiképzett volt népfőiskolások közreműködésével - a Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet talajjavító és növénytermesztési kísérletező körzetei, mégpedig nemcsak a tatai medencében, hanem a megye Gesztesi és a Duna-parti járásaiban is. A körzetek lépésről lépésre haladva első évben - a talaj térkép segítségével kiválasztott parcellákon - kombinált műtrágyázási és vetőmagkiválasztási kísérletekkel állapították meg, hogy a helyi adottságoknak milyen vetőmag és műtrágyázási mód felel meg a legjobban. A következő évben került sor a körzeti taggazdák földjein a kísérleti eredményeknek a köztermelésbe való bevitelére. A módszer helyességét - ellenőrző kísérletekkel igazoltan - 50-100%-os termeléstöbbletek bizonyították. Ennek hatására a következő években már a falvak többi gazdái is követték a taggazdákat. A kísérletek költségeit egyébként a szövetkezet előlegezte, amit a taggazdák az elért termeléstöbbletek egy bizonyos hányadával térítettek vissza. A körzetek munkája később állattenyésztési kísérletekkel is bővült és a mezőgazdasági gépakció keretében közös mezőgazdasági gépállomány is kezdett kialakulni. A szövetkezet ezen felül a megye egészére kiterjedő kis- és nagyállat, házépítési, háziipari akcióval igyekezett a falusi lakosság helyzetén javítani. Nemegyszer igen jelentős mértékben, mert a háziipari termékek értékesítését is megszervezte. További fejlődést jelentett a Hangya szövetkezeti központtal együtt szövetkezeti mintajárás kialakítása a Tatai és a Gesztesi járásokban. A Hangya állandó otthont és anyagi bázist adott a népfőiskoláknak. Baromfikeltető állo22