Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)

dr. Kiss István. Magyary Zoltán tatai tevékenyésge

mégpedig nemcsak a járás egészére, hanem a községek mindegyikére kiterjedően. Az egyes témák feltárása során részben közvetve, ti. az elérhető KSH ősanyagok stb. alapján, illetve közvetlenül, vagyis saját teljeskörű, esetleg reprezentatív felvételekkel tőrtént az egyes személyek, családok, üzemek számbavétele. A közigazgatás szervezetének, működésének és költségeinek a tekintetében pedig szintén a legapróbb részletekre kiterjedő, de mégis áttekinthető képet adott. Ennek során ELEK Péter az egyes gazdaságok nagysága és állatállománya alapján, akkor egészen új szemlélettel és módszerekkel tisztázta a parasztság tényleges egzisztenciális tagozódását, majd munkatársaival 1:15 000 léptékben úgyszólván parcella mélységig tárta fel a szántóföldi növénytermesztés intenzitását. Fél Edit a főzőkanálig és a seprőig lemenőén állította össze a nagygazdától a kommenciós cselédig hat reprezentatíve kiválasztott kocsi parasztcsalád teljes eszközleltárát. Hilscher Rezső közel 500 család felmérésével állapította meg a bányászok helyzetét. Nyári András 10 000 elemi iskolás gyermek adatai alapján vizsgálta azok környezetegészségügyi és táplálkozási viszonyait. Ezen túlmenően egy kivételével a járás minden uradalmában személyesen tájékozódott a gazdasági cselédek környezetegészségügyi és lakásviszonyairól. Építési telkenként került felmérésre Tata- Tövároson és a négy bányászközségben a beépítési mód. Jómagam egyetemi hallgató munkatársaim bevonásával állítottam össze a járás állami és önkormányzati igazgatásában közreműködő, kereken 2000 fő szervezési és állománytáblázatát. Személyenként vettük számba a községek demográfiai összetételével való egybevetés végett a községi képviselőtestületek tagjait és a községi alkalmazottakat. A járás egészének és a községeinek, valamint a Mák Rt. tatabányai üzemeinek minden részletre kiterjedő szervezeti diagramjának az elkészítése mellett a postakönyvek alapján teljes részletességgel mértük fel a közigazgatás egyes szervei egymásközti és a lakosság felé irányuló iratkapcsolatait. Az így nyert rendkívül gazdag tartalmú áttekintésből Magyary a következő főbb megállapításokat szűrte le. 1. A járás alkalmasnak bizonyult a kiválasztásra. Mivel a közigazgatást érintő tények és benyomások a fennálló rendszer jó végrehajtására utalnak, nem lehet azok érvényességét azzal kétségbevonni, hogy a tanulmányozott közigazgatási rendszer jó, csak a helyi végrehajtás rossz és hiányos. Ennélfogva a tapasztalt hibák és mulasztások elsősorban a közigazgatás rendszerének egészét és nem annak helyi végrehajtását terhelik. 2. A nagybirtok és a nagytőke befolyása - párosulva a nyers virilizmussal hátráltatja a községek fejlődését. A helyi hatalmasságokkal szemben a közigazgatás helyi szervei - magukra hagyatva - tehetetlenek. 3. Az emberek általában azt várják a közigazgatástól, hogy törődjék velük, élje be magát a helyzetükbe és észlelje, hogy milyen módon és eszközzel le20