Payer Gábor szerk.: Révhelyi Elemér munkássága a tatai múzeum hagyatéki gyűjteménye tükrében. (Tudományos Füzetek 4. Tata, 1988)
Haris Andrea: Előszó
ELÖSZO Révhelyi Elemér hagyatéki anyagának jelentős részét 1983. óta a Komárom megyei Múzeumok Igazgatósága őrzi. A hagyaték rendezése és leltározása után nyilvánvalóvá vált, hogy az anyag olyan értéket képvisel, és olyan részleteket is tartalmaz, amelyek messze túlmutatnak a helytörténet keretein és a magyar művészettörténettel foglalkozók számára is számos új adatot szolgáltathatnak. E kiadványban szeretnénk ezt a hatalmas hagyatéki anyagot ismertté tenni és egyben a magyar művészettörténet egyik gyorsan elfelejtett alakját és munkásságát feleleveníteni. Révhelyi Elemér fő kutatási területe a magyar barokk építészet volt, amelyen belül legmélyebben Fellner Jakab művészetével foglalkozott. Az 1930as években elindult kutató munkájával Fellner Jakab teljes oeuvre-jét kívánta megrajzolni, és a stíluskritikai alapon elindult vizsgálódásait később hatalmas levéltári kutatással is alátámasztotta. Fellner életművének legteljesebb ismerőjévé és feldolgozójává vált Révhelyi Elemér, azonban az építész életművét tárgyaló monográfiája — bár tervezte — nem jelent meg. A magyar művészettörténet egyik nagy adósságát szeretnénk pótolni — legalább részben — azzal, hogy a hagyatéki anyagból a Fellner Jakabbal foglalkozó legteljesebb kéziratot adjuk közre kiadványunkban. A közölt szöveg a Magyar Tudományos Akadémia felolvasó ülésén hangzott el 1962-ben. Legjobb tudomásunk szerint az anyag nem publikált, és az MTA sem őrzi az előadás kéziratát. A szöveg, mivel előadás számára készült, nem tartalmaz jegyzeteket, azonban úgy érezzük, hogy a levéltári és a bibliográfiai jelzetek nélkül is értékes adatokat szolgáltathat nemcsak Fellner, hanem a korszak egészének művészetére, amelyek további kutatások kiinduló pontjává válhatnak. A kézirat az 1760-as évek közepén megszakad, és Fellner művészetét a kezdetektől csak eddig az időpontig elemzi. A terjedelmi kötöttségek miatt a szövegben egy helyen, valamint a kézirat végén kihagytunk egy nagyobb, közel 30 oldalas szakaszt, amely főként Fellner egri működésével foglalkozik. (Fellner egri tevékenységét az újabb kutatások sokkal árnyaltabban elemzik, ezért döntöttünk a fent említett szövegrész kihagyása mellett.) A kézirat kiemelkedő jelentőségű része a tatai várkastély terveinek elemzése. A Fellner Jakab által szignált tervek elvesztek, a hagyatéki anyagban fennmaradt fotókópiájuk most kerül először publikálásra. Szintén ismeretlenek és közöletlenek a pápai plébánia templom főhomlokzatának tervvariánsai. Fellner saját aláírásával ellátott terveket ma már szintén csak a hagyatéki anyag negatívjai őrzik. A pápai tervek elemzésével sem a most közölt előadás, sem a hagyatéki anyag más kéz-