Payer Gábor szerk.: Révhelyi Elemér munkássága a tatai múzeum hagyatéki gyűjteménye tükrében. (Tudományos Füzetek 4. Tata, 1988)

Révhelyi Elemér: Fellner Jakab életműve – a kezdetektől az 1760-as évek közepéig (Sajtó alá rendezte: Haris Andrea)

barokk, két különböző érzésvilág hangulatos ötvözése, tükrözése, melyben az architektónikus nyugalom és a rokokó játékos könnyedsége harmonikusan jut kifejezésre. Belsejét Bäder János pozsonyi festő kissé naiv freskói díszítik. Illuzionisztikus festett baldachinos oltára Krisztus keresztelését, elliptikus keretelésü menyezetképe a világ teremtését ábrázolja. 1755-ben a várterületet körülvevő vizesárkon átvezető régi faszerkezetű hidat lebontják, bejáratát befalazzák. Fellner a romos várkastély tengelyében megnyitott új kapunyíláshoz négy-kosáríves hidat épít. A kisebb jelentőségű épületek egész sora készül ezekben az években a két domíniumban. 1759-ben megkezdi a szári plébánia templom felépítését. A megbízás nem jelentett különösebb feladatot, mert az új telepesek újonnan megalakult plébániája csak szerény anyagi keretet tudott biztosítani a kivitelezésre. De a három boltszakaszos, egytornyos templomtípusnak ezen első megfogalmazásában már olyan alapelemek ismerhetők fel, amelyek a további érlelés és fejlődés folyamatában, e műfajban, határozott jellegzetességei lesznek egyéni stílusának. 1760-ban kezdi meg az első alapjaiból elindított templomnak, a kecskédi templom felépítését. Az egytornyos falusi templomtípusnak ezen első megfogalmazását már olyan kompozíciós elvek határozzák meg, melyek egy lényeges vonatkozásban_ az épülettömeg és toronytest egymáshoz való viszonyát szerkezetileg és esztétikailag megváltoztatják. A régebben épült egytornyos templomok erőteljesen kilépő és súlyos toronytestek uralmát megszűnteti, kapcsolatuk a templomhajóval szervesebb, tömeghatásuk nyugodtabb, arányuk kiegyensúlyozottabb lesz. A hajótest és a torony egyöntetűsége lehetővé teszi a homlokzat egységes és harmonikus kialakulását és a torony megváltozott szerepében valóban koronázza az épületet. Három részes párkány zárja le a keskeny és magas homlokzatot, melyet még jobban felmagasít a homlokzat legmozgalmasabb része, a föléje emelt attikás rész kétoldali volutás oromfalával és vázadíszszel. Innen emelkedik a kétrészes* magasba nytíSó" * nyílásokkal fellazított torony ós a hegyes csúcsban végződő toronysisak» Változatos tagolással a kissé kiemelt toronyszélességű középrészben új kezdeményezést indit el Fellner. Minden erőteljes plasztika nélkül fűzi egybe a lizénák közé szorított füleskeretelésű, megnyúlt bejárati és karzati afólaknyílást. Finom vonaljáték alakul ki az építészeti elemek között. Kár, hogy a második világháborúban erősen megsérült templom,.- helyreállításakor a két nyílás^ összefűző volutás részt elhagyták." ,. ;*' ^ *• Hasonló kötetlenséggel építi fel Fellner az első kastélyépületét az idegen földbirtokos Lamberg qsalád részére, 1762-benAz együttes új rendszerű felfogásával és megoldásával teljesen eltér minden előtte épült hazai barokk kastélytípustól. Elrendezése Daniel Marót 1712-ben kiadott metszetsorozatában közzétett kastélyterveinek egyik alaprajzát közelíti meg legfbbban. Szimmetrikus elrendezésű, tömegében* mindkét hosszanti homlokzatán erősen tagolt egyemeletes főépület, középrizalittal és karokkal, szárnyakkal. E rövid szárnyakhoz az udvari homlokzat felől két oldalt ívesen vezetett fedett folyosó közvetítésével, sze-