Horváth István – Vukov Konstantin: Horváth István – Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. (Újabb kutatások az esztergomi várban) (Tudományos Füzetek 2-3. (összevont szám) Tata, 1986)
metszetén (15. kép), ahol a lepusztult támpillérek fölötti fal három íves nyílása a nagyteremből az egykori függőfolyosóra átvezető nyílásokkal azonosítható. (17) Hasonló részletek figyelhetők meg Georg Houfnagel szintén Ny-felől készített, 1595. évi metszetén (18) is (16. kép). A var topográfiailag leghűbb, Wolfgang Meyepeck által 1595-ben készített látképén (17. kép) szintén már a tetőszerkezet nélkül, É-on a magában álló nagy kéménnyel ábrázolja a támpilléres várfal fölötti palota maradványait, a loggia néhány árkádívével, baloldalt két oromtetős építménynyel. A nagyteremre utal az épület felett olvasható „Ein schöner Sal" felirat is. (19) A palota tehát az 1595. évi ostromban kiégett, az erkélyfolyosó már ekkor elpusztulhatott, azonban a szép terem ekkor még felismerhető volt. Erről tanúskodik a török Evlia Cselebi, aki 1663-ban járt Esztergomban: . .. ,,E kapun (a belső várkapu) belül most a pasák palotája van ... itt a kilátó helyet Szeráj burunnak (Palota-fok) nevezik.. . néhányszor azonban az ostromlásokban megrongálódott, ezért megcsonkítva maradt meg"...(20) Auer János Ferdinánd pozsonyi polgár, aki ugyancsak 1663-ban rabként járt Esztergomban, megemlíti, hogy a szép teremnek több, mint a fele, a dunai oldalon leszakadt és megsemmisült. (21) Az épület maradványait utóbb átépítették és a XVIII. században kaszárnyának használták. A Ny-i falak szerkezetének, ill. részben az É-i oromfalnak vizsgálatából (4. és 7. kép) azonban megállapítható, hogy a mai épület kezdetben csak az udvar felé volt emeletes (18. kép) (a dunai oldalon csak a földszinti fala középkori) — az emelet Ny-i fala pedig csak a XVIII. század második felében, Mária Terézia idejében épült meg. (2) (Lásd: 4/c. kép). Az épület ebben a formában élte meg a XIX— XX. századot, amikor lakásokat alakítottak ki benne (18. kép). Egy 1870 táján készült fényképen (19. kép) jól látszik, hogy a 3. támpillér mellett, a 4. pillér fölső része is hasonló (nem rézsüs) kiképzésű volt még. A lakások megszüntetése után (1963—65) kezdhettük csak meg a régészeti-műemléki kutatásokat. (23) A VITÉZ-FÉLE NAGYTEREM KUTATÁSA Vitéz János nagyterme nyomtalanul eltűnt a XX. századra. Az 1930as évek kutatásai főleg az Árpád-kori királyi palota déli végére terjednek ki, ill. a kaszárnya melletti (Ny-i oldal) falközre is. Lepold Antal már ekkor sejtette, hogy e tájon létezhetett a XV. századi palota, hiszen szerinte: 21
