Simonné Tigelmann Ilona szerk.: Táncsics Mihály. A magyar Történelmi Társulat, az Irodalomtörténeti Társaság és a Komárom megyei Múzeumok Igazgatósága által 1984. május 7-8- án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 1. Tata, 1985)

Előadások - Orosz István: Táncsics Mihály állásfoglalásai a jobbágykérdésben

meny, 5. k.) Zalaegerszeg, 1976. 262. 1. Orosz István: Széchenyi és a jobbágykérdés. Agrártörténeti Szemle, 1962. 66. 1. 80. 1. Orosz István: Széchenyi István és az örök váltság (A^ta Universitatis Debreceniensis. Series Historica) VI. Debrecen, 1967. 131—132. 1. Orosz István: Az örök váltság eszméje és gyakorlata (Tanulmányok Nyíregyháza újabbkori történetéről) Nyíregyházi Kiskönyvtár 11. sz. Nyíregyháza, 1976. 18—26. 1. Orosz István: Széchenyi István telekdíj-terve és Kossuth. Magyar Történeti Tanulmányok XI. (Acta Universitatis Debreceniensis) Debrecen, 1979. 9—15. 1. Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás. Századok, 1952. 530—545. 1. Spira György: Széchenyi a negyvennyolcas forradalomban, Bp. 1979. 65—72. 1. Spira György: A negyvennyolcas nemzedék nyomában. Bp. 1973. 315—317. 1. Varga János: Telektulajdon a feudalizmus utolsó századaiban. Történelmi Szemle, 1964. Varga János: Megye és haladás a reformkor derekán (1840—1843), Somogy Megye Múltjából 12. k. Kaposvár, 1981. 211—214. 1. 220—221. 1. Varga János: Kereszttűzben a Pesti Hírlap. Az ellenzéki és a középutas liberalizmus elválása 184Í—42-ben. Bp. 1983. 128—135. 1. Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp. 1971. 125—145. 1. 200—215. 1. Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós. Bp. 1965. 141. 1. Fenyő István: Nemzet, nép, irodalom. Tanulmányok a magyar reformkor irodalmából. Bp. 1973. 248., 272—275. 1. 2. Táncsics Mihály: Nép szava Isten szava. Táncsics Mihály Művei 11. k. Bp. 1873. 2. kiad. 10. 1. 3. Táncsics Mihály: Életpályám. Bp. 1978. 268. 1. 4. Szabó István: Jobbágyság-parasztság. Terminológia, fogalom, társadalomszerkezet. (Jobbágyok-parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből). Bp. 1976. 31—40. 1. Varga János: i. m. (Telektulajdon ...) 1964. Orosz István: i. m. (Az örökváltság...) 18—20. 1. Sarlós Márton: A magyar jobbágytelek tulajdonjogi viszonyai 1848 előtt. (Acta facultatis politico-iuridicae Universitatis scientiarum de Rolando Eötvös nominatae) Bp. 1959. 5. Barta István: i. m. (Korai örökváltság...) 96. 1. Varga János: i. m. Telektulajdon...) 384. 1. Orosz István: i. m. (Az örökváltság...) 22—25. 1. 6. Varga János: i. m. (Kereszttűzben ...) 129. 1. 7. U. o.: 131. 1. 8. Antiúrbérváltság 57. 1. Táncsics Mihály: Népkönyv. Lipcse, 1846. 101—102. 1. 9. Orosz István: i. m. (Széchenyi telekdíj-terve ...) 15. 1. 10. önéletrajza tanúsága szerint az utópista szocialista Cabet-vel személyesen is találkozott Párizsban. Táncsics Mihály: Életpályám. Bp. 1978. 232. 1. 11. „Ha midőn majd a históriai jogok elavulandottak, a tulajdon birtok is megszünendett, s helyette a tökéletes közhasználat (communismus) áll be: akkor helyet kell engednünk hazánkban mindenkinek ..," „Őseink e hazát magok közt felosztották, tulajdonukul kijelölték, nem tekintvén arra, hogy utánok még mások is születnek ám, és hogy rajtok kívül más emberek is lesznek ám, kinek szintannyi joguk van a föld gyümölcséből élni, mint nekik, kik ezt magok közt régenten feloszták". Táncsics Mihály: Hunnia Függetlensége. Táncsics Mihály Művei 12. k. 3. kiad. Bp. 1873. 130—131., 154. 1. 12. Idézi: Pándi Pál: „Kísértetjárás" Magyarországon. Bp. 1972. I. k. 279. 1. 13. U. o.: 279. 1. 14. Táncsics Mihály: Nép szava Isten szava Táncsics Mihály Munkái 11. k. 2. kiad. 32. 1. A korábban írt „Hunnia függetlenségéiben még úgy vélekedett „az utolsó országgyűlésen hozott birtokképességi törvény által mindnyájan (csak a hébereket véve ki) egyenlő jogúakká lettünk: a ki tagadni merné, hogy ebben nagyszerű erőnk fekszik, az esztelen volna". I. ni. 157. 1. 15. Táncsics Mihály: i. m. (Nép szava...) 68. 1. V. ö.: Antiúrbérváltság 62. 1. 16. „Magyarországban minden ember mindenben tökéletesen egyenlő szabadsággal él s egyenlő jogokkal bír". Ilyen törvény megalkotását javasolta az utolsó rendi országgyűlés követeinek. U. o. 42. 1. „Előbb nemzetnek kell-e hazában lenni, hogy valami szépet, nagyot kivihessen, de nemzet csak egyenlő jogú polgárokból lehet" U. o.: 43. 1. 17. „A föld, melyet most úrbéren használnak, neveztessék tőkének, a tőle járó tar37