Simonné Tigelmann Ilona szerk.: Táncsics Mihály. A magyar Történelmi Társulat, az Irodalomtörténeti Társaság és a Komárom megyei Múzeumok Igazgatósága által 1984. május 7-8- án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 1. Tata, 1985)
Előadások - Szörényi László: Táncsics szépirodalmi művei és önéletrajza
denki lehet elnök, kinek mind testi, mind lelki tehetségei jól ki vannak fejlődve, s mégis valamely félénkségi borzalom fogja el őket, némelyeket kivéve, midőn az elnökkel szemközt állnak. Ez európai gyümölcs maradéka. De a boldogságnak alapja csakugyan meg van vetve, mert nincs a polgárok közt oly esztelen, s megtébolyodott, ki azt merné állítani, vagy csak hinni is, hogy a föld színének egy részéhöz neki joga van, másik embertársának pedig egy más részhez jussa nincs. Remélhetni tehát, hogy minél előbb oly óhajtott köztársasággá alakul országunk, melyben sem szolga nem leend, hanem egyenlő boldog polgárok. Óh akkor szeretnék én élni, midőn már nem zsoldosok, sem önkényű bitorlók nem léteznek. Midőn törvényekre szükség nem leend többé, mert fájdalom vannak itt is emberek, kik trónra vágynak, kiket csak a józan törvények tartanak korlátok között." 12 Ügy gondolom, hogy ebben az Amerika-értékelésben feltétlenül többet kell látnunk, mint csupán Bölöni Farkas útirajzának hatását: nevezetesen a szerzővel való beszélgetések gyümölcsét. Azt a tanulságot is levonhatjuk, hogy Táncsics utópisztikus társadalomrajzához, melyet annyi művében vázol, az eddig gondoltnál lényegibb alkotórészt szolgáltat Amerika, mint eszmény és mint lehetőség és nem csupán könyvek alapján (Franklinra sokszor hivatkozik), hanem Bölöni Farkas Sándor élő beszámolója alapján is. Azt az Utazás angol fordítójától, Kadarkay Árpádtól tudhatjuk, hogy Bölöni Farkas milyen egyedülálló szerepet játszik a kor Amerika-megítélésében. 13 Szintén a Rényképek első két kötetében külön-külön jelent meg két rövid tannovella; A' gazdagság egyedül boldoggá nem tehet és a Czeli című. Ezeket később szintén összefoglalta és ilyen címen vette föl munkái első kötetébe: Géczi és Mezősi mint erényhősök. 1 '' 1 A „Mezősi" részben rousseauista elveket fejteget a természetes nevelésről, részben az életmentő jócselekedet megváltó hatását hangsúlyozza; ez a motívum később a Tordai Endre című regény középpontjába kerül. A ,,Géczi"-ben viszont nagyon sok önéletrajzi elem van, az elszegényedett hős ugyanolyan szerény házikóban lakik az Orczy kert mögött, mint maga az író. A gyűjtemény első kötetében található még egy nem-fikciós, igaz történetnek látszó elbeszélés, A' napszámos. 15 Lehet, hogy a kegyetlen apa és az angyali jóságú kisfiú alakja már irodalmi hozzátétel, de a központban álló történet a paraszt-sors leplezetlen nyomoráról vall. Végül a Rényképek harmadik kötete teljes egészében a Laura című nevelési regényt foglalja magában. A könyv nevelési elveit röviden méltatja Pándi Pál, de — mivel nem az első kiadást használta, hanem a Bogdán unokája, Laura című másodikat (állandóan ebben a formában is idézi) — egyrészt méltánytalanul ítéli meg mikor azt mondja, hogy: „hoszszabb, német nyelvű — Kant-idézettel súlyosbított értekezést ad elő a nevelésről", hiszen a regény maga rövid fikciós bevezető után nagyapa és unoka nevelési eszmecseréjéből áll; másrészt nem vehette figyelembe forrásait, hiszen Táncsics a második kiadásból elhagyta a nagyon fontos mottókat. A mottók szerzői: ismét Seume, Bulwer, Rousseau, Schiller, a német Lafontaine, Kant, a bálványozott Volney, Trelawney, Cooper, akihez 70
