Simonné Tigelmann Ilona szerk.: Táncsics Mihály. A magyar Történelmi Társulat, az Irodalomtörténeti Társaság és a Komárom megyei Múzeumok Igazgatósága által 1984. május 7-8- án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 1. Tata, 1985)

Előadások - Füzes Miklós: Táncsics Mihály és Batthyány Kázmér

ami a fenti idézet jelentőségét emeli. Szerinte a népgyűlésen két tárgyban hangzottak el szónoklatok: Táncsics megválasztása érdekében, ahol törvényellenes dolgok nem történtek és az utasításról, köznyelven „mikívánságunk", amelynek mint láttuk lázító tartalmat tulajdonítottak, de tulajdonképpen Táncsics működésére vonatkozó elvárásokat tartalmazta. A siklósi követválasztás A jelölés kérdése, mint láttuk, az 1848. június 20-ra kitűzött választás előtt mintegy három héttel eldőlt. A választási elnöknek a választás megnyitása előtt még teljesíteni kellett hivatalos kötelességét: megvizsgálni Táncsics választhatóságának jogszerűségét. Ekkor, kerülhetett sor azokra a mozzanatokra, melyeket Táncsics és az utókor neheztelve kér számon, a vagyoni cenzus meglétének bizonyítását és büntetésének felvetését. A választási törvény szerint kétféle módon lehetett Táncsics követ: városi polgárként, mint pesti háztulajdonos, vagy mint egynegyed teleknyi birtokkal rendelkező.

23 Vagyoni helyzetét a jelölők és a választási elnökség rosszul ítélhette meg, amikor az utóbbi feltétel meglétét kérték számon amit közismerten a nagyharsányi bíró, Tarnóczai Dániel ajándékozott számára. Az egynegyed telek elkobzását 1850-ben rajta, Táncsics vagyonelkobzása miatt, végre is hajtották.

24 A büntetettség kérdése is tisztázódott, a választás lefolyásáról felvett jegyzőkönyvben ezeknek a kérdéseknek már nyomuk sincs. A követválasztás hiteles leírása a következő: „Elnök Ür megnyitván a követválasztást, az egybegyűlt honpolgárokat komolyan felszólította, hogy a legközelebb múlt országgyűlés által megalapított népképviselet nyomán a népnek megadott követ választási jogot a törvények szigorú értelmében a mai napon, mint e célra kitűzött határnapon, gyakorolják, egyszersmind jelentsék ki, kit óhajtanak á legközelebbi 3 évre országgyűlési követnek. — Ennek folytán az egybegyűlt gyülekezet egyhangúlag Táncsics Mihály Pesten lakó polgár nevét hangoztatta. Erre az elnök ismételve azon ké/rdést intézte az egybegyűlt választókhoz, vajon Táncsics Mihály mint országgyűlési követ ezen kerület részéről! megválasztásában közakarattal megnyugszanak-e vagy szavazni kívánnak? Mire a választók újólag egyhangú felkiáltásban kinyilatkoztatták, hogy Táncsics Mihály követté leendő megválasztásában megnyugszanak és a beállott csend folytán többszöri felhívás után is ellenvéleményű senki sem jelentkezett. — A nagy számmal egybegyűlt választók közakarattal Baranya megyében kebelezett siklósi kerület részéről követül Táncsics Mihályt választván meg, a fentnevezett kerületnek legközelebbi 3 évre leendő országgyűlési követéül Táncsics Mihály elnökileg kijelentette .. ,"

25 Batthyány képviselővé történő választását illetően a korabeli sajtó pontatlan híradásai is félreértésre adtak okot megválasztásának hírül adásával. Képviselői ambíciójának hiányát a magyarürögi választásokról készített jegyzőkönyv is bizonyítja.

26 Tudta és beleegyezése nélkül ugyanis 55