Simonné Tigelmann Ilona szerk.: Táncsics Mihály. A magyar Történelmi Társulat, az Irodalomtörténeti Társaság és a Komárom megyei Múzeumok Igazgatósága által 1984. május 7-8- án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 1. Tata, 1985)

Előadások - Füzes Miklós: Táncsics Mihály és Batthyány Kázmér

eredően gyanakvóvá válik és az indulat szubjektív következtetésre készteti. Gyanakvását az is elősegítette, hogy elindulásakor észrevette, —• kémkednek utána, Nem tudhatta, hogy a Batthyány által felkínált másik alternatíva, párizsi utazásának lehetősége, a titkosrendőrség félrevezetésének eszköze is lett. Metternichnek ugyanis 1846. november 9-én azt jelentették, hogy Parisba utazott.

13 Rejtekhelyének későbbi felfedezése tehát nem függhet össze elutazásának körülményeivel, de Tóth Lőrinc szeméh lyes bosszújával sem, aki Batthyány legközelebbi környezetéhez tartozott. A gyanú árnyékát Bölöni levette róla, bizonyítva becsületességét, melyet további adatokkal csak támogatni tudunk. A titkosrendőrség egy későbbi, 1847. március 15-én kelt jelentése szerint „ . . . Stancsics . . . Budára érkezett. . . Batthyány, Kossuth és Tóth Ferencz (Lőrincz) félnek, hogy Stancsics vallomása kompromitálja őket. . ."

J/l Egyiküknek sem érdeke tehát, hogy Táncsicsot elfogják, sokkal inkább, hogy ne bukkanjanak a nyomára, A kérdés tehát, melyet Táncsics maga fogalmazott, hogyan is történhetett elfogatása, továbbra is nyitva marad. Igaz viszont, hogy az ilegalitás szabályait sűrűn megsértette, könnyű volt rejtekének felfedezése. A személyes jellegű segítségnyújtás körében említhetjük még a Táncsics családja részére történt gyűjtést. A titkosrendőrségnek is feltűnt, hogy a legtöbbet Batthyány Kázmér és Lajos adakozott. A már hivatkozott másik forrásunk úgy tudja, hogy Batthyány segítségével utazik Táncsics Parisba, azt tehát tudták, hogy Batthyány menekítette, csak kellő bizonyítékuk nem volt rá, ami alapján bűnvádi eljárást kezdeményezhetnének ellene, vagy a menekítés gyakorlati teendőit végzők ellen. Nézeteik az örökváltságról Az úrbériség megszüntetése talán legfontosabb ügyük, olyan kérdés, amely a társadalom átalakításában a legnagyobb szerepet játszotta. Nem véletlen, hogy az eddig egymás mellett párhuzamosan futó nézeteik e kérdésben távolodik el egymástól, mégis úgy, hogy külön-külön is a legprogresszívabb irányzatot képviselik. Batthyány országgyűlési tevékenységének egyik legfontosabb része. A tarthatatlan helyzetet azonban nem csak a politika, hanem a tudomány oldaláról is igyekszik bizonyítani. Pályázatot hirdet tudományos dolgozatok készítésére, melyek témája a robot és a dézsma előnytelen voltának a kimutatása úgy a földesúr, mint a jobbágy számára.

15 Elveit a gyakorlatba is átültette. 1844-ben a borostyánkői, 1847-ben a siklósi uradalom mintegy kéttucat falujával kötött örökváltsági szerződést, köztük Siklós mezővárossal. A kezdeti lépésekkor még együtthaladva lelkesen propagálja Táncsics ezeket a szerződéseket, a Népkönyv c. munkájában már alternatívákat állít fel: egyéni megállapodásokról, egyes esetekben váltságdíj elengedésről beszél. A következő országgyűléstől — melyen Batthyánynak is fontos szerepet szán és híveket is igyekszik számára toborozni — már a váltságdíj nélküli felszabadítást reméli.

16 52