Simonné Tigelmann Ilona szerk.: Táncsics Mihály. A magyar Történelmi Társulat, az Irodalomtörténeti Társaság és a Komárom megyei Múzeumok Igazgatósága által 1984. május 7-8- án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 1. Tata, 1985)

Előadások - Füzes Miklós: Táncsics Mihály és Batthyány Kázmér

Füzes Miklós: TÁNCSICS MIHÁLY ÉS BATTHYÁNY KÁZMÉR A plebejus forradalmár Táncsics és a liberális gondolkodású főnemes életútja, annak párhuzamos futása és eltávolodása igen jól jellemzi a reformkor utolsó évtizede és a szabadságharc időszakának legfontosabb politikai eseményeit és társadalmi viszonyait. A társadalmi hierarchiában elfoglalt helyzetük alapján a jellemzésben az ellentmondások határozottan rajzolódnak ki, ugyanakkor az általuk megtett út meglehetősen nagy ívet fog át. Személyük a magyar társadalomban a lehető legtávolabbi két pólust képviseli; Táncsics, aki „parasztnak lévén fia"

1 plebejussá vált; Batthyány, az ország egyik leggazdagabb családjának a sarja, akik feltétlen császárhűségükről voltak híresek és tagjai a legmagasabb állami és egyhátisztségeket töltötték be. Pályájuk talán sohasem kerül egymás közelébe, ha a magyar nemzeti érzés egyéniségükben történt kifejlődése közéleti tevékenységre nem sarkalja őket. A „csoda" tulajdonképpen ezután következett be és munkásságuk ettől kezdődően mérhető egymáshoz. A nemzeti öntudatot illetően ugyanis mindketten közös alapról indultak, tulajdonképpen kívülről. Táncsics egy elmagyarosodott horvát-szlovák (saját szóhasználatában tót) családból indult elsőgenerációs magyarnak tekinthető, Batthyány pedig egy elnémetesedett magyar mágnás családból, aki magyarul csak felnőtt korában tanult meg, miután Nyugateurópából hazaköltözött. Ugyanazt az utat járta mint Széchenyi, Batthyány Lajos és még >sokan mások. Közös bennük a magyar nemzetért történő tenniakarás, ami Táncsicsnál egyre inkább osztállyellegűvéj vált, ami felnőttkorukban jelentkezett és először tanulási vágyat ébresztett. Táncsics „bajuszos" korában végezte iskoláit,

2 meglett férfiként vált tanítóvá, közművelővé és íróvá. Tevékenységét magánosan fejtette ki, az irodalmi közélet hidegen hagyta, a szalonok életével neve összefüggésbe nem hozható, egyedül Petőfi forradalmi szemlélete hatott rá maradéktalanul. Batthyány harmincéves kora után kezdett vonzódni a magyar ügyekhez, ekkor ismerkedett a magyar kulturális élettel, gazdasági és politikai viszonyokkal. Rosszul beszélt magyarul, műkedvelői műveltsége volt. Nagy Károly a polihisztor tudós, aki eljutott az utópista szocializmusig, a magyar jobbágyok helyzetét pedig az amerikai rabszolgákénál is rosszabbnak tartotta, gyakorolt rá hatást. Tőle tanult meg magyarul. Később pénzügyi tanácsadója, majd jószágigazgatója lett és fontos szerepe volt az örökváltsági szerződések megkötésében.

3 Tóth Lőrinctől tudjuk,

4 hogy Batthyány szorgalmasan olvasott magyarul és szónoklatokra is vállalkozott. Tanulmányozta a közjogot és a nemzetgazdaságot. Könyvtárat gyűjtött, melyben a legjobb angol, francia és német írók mellett a magyarok: Széchenyi István, Fáy András, Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel, Vörös49