László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Schmidtmayer Richárd: A tatai zsidó iskola pedagógiai elvei és felszereltsége az 1850-es években
SCHMIDTMAYER CSABA olvasmányként biztosan megtalálható volt a könyvtár polcán. Ennél is érdekesebb azonban az a vers, amelyet a szülői gondoskodás fontosságának alátámasztására idézett, és az alábbi szavakkal vezetett be: „A sváb költő szavai által pedig lelki füleimmel hallom, ahogy a reményteli, de aggódó apa imádkozik az édesen szunnyadó csecsemő bölcsője felett.”ib A költemény pontos provenienciájára eleddig nem sikerült fényt deríteni, a szász pedagógus, Kari Volkmar Stoy azonban ugyanezt a verset idézte egy iskolai rendőrségről szóló előadásában. De nem csak a vers egyezik, hanem a bevezető gondolatok is szinte szóról-szóra: „Láttam lelki szemeim előtt az apát és az anyát, ahogy a csendes esti órán édesen szunynyadó gyermekük ágya előtt állnak, és az apa igy szól... a véleményem, amelyet egy sváb költő szavaival fejeztem ki.”36 37 Nem kétséges, hogy Lederer ennek az előadásnak a nyomtatott változatát használta fel a saját gondolatainak kifejezésére. Ez azonban azt jelenti, hogy a január végén Berlinben elhangzott előadás nyomdába kerülése után értesültek a megjelenéséről, megrendelték, majd még ugyanazon év őszéig megérkezett a tatai iskolába, vagyis megállapítható, hogy a tatai izraelita iskola tanári kara a pedagógiai és tudományos szakirodalomhoz naprakészen hozzáférhetett. ÖSSZEGZÉS Az 1851-ben létrejött a tatai zsidó elemi iskola, amely 1853-ban költözött a hitközség tulajdonában álló, iskola céljára emelt épületbe. 1854-ben érkezett az iskola élére a pedagógusként magának később országos hírnevet szerző Lederer Ábrahám. Az oktatás az anyagi nehézségek ellenére a választott eszközigényes pedagógiai programnak, a Pestalozzi-módszernek, valamint a központi előírásoknak megfelelően zajlott, felkészült és hivatástudó tanítókkal. A szertárak és a könyvtárak felszereltsége kiemelkedő volt, így joggal érdemelte ki a mintafőiskolai címet. FÜGGELÉK AZ ISKOLA ÉVKÖNYVÉBEN EMLÍTETT KÖNYVEK JEGYZÉKE38 Edvi Illés Pál: Első oktatásra szolgáló kézikönyv, vagyis a legszükségesebb tudományok öszvesége, vallási különbség nélkül minden néptanítók és tanulók számára készült. (Buda 1837.) Frankl, Ludwig August: Libanon. Gáspár János-Kovács Antal: Magyar olvasókönyv. Kolozsvár 1847. Gebhardt, Johann: Die Geschichte Oesterreichs aus dem Munde deutscher Dichter. (Wien 1853.) Gleim, Betty: Erziehung und Unterricht des weiblichen Geschlechts: ein Buch für Eltern und Erzieher. Leipzig 1810. Grube, August Wilhelm: Leitfaden für das Rechnen in der Elementarschule nach den Grundsätzen einer heuristischen Methode. (Reutlingen 1881.) Grube, August Wilhelm: Das Buch der Naturlieder für junge und alte Freunde der Natur. Heinsius, Otto Friedrich Theodor: Die Pädagogik des Hauses: eine klassische Fruchtlese für Eltern und deren Stellvertreter. (Berlin 1838.) 36 „Und mit den Worten eines schwäbischen Dichters höre ich im Geiste den hoffnungsvollen und besorgten Vater vor der Wiege des lieblich schlummernden Säuglings beten.” (LEDERER 1856,5.) 37 „Ich sah im Geiste Vater und Mutter in stiller Abendstunde vor dem Bett des lieblich schlummernden Hufeland, Christoph Wilhelm von: Guter Rath an Mütter über die wichtigsten Punkte der physischen Erziehung der Kinder in den ersten Jahren. (Leipzig 1853.) Jäger, Hermann: Der Gemüsegärtner. (Wien 1894.) Kriebitzsch, Theodor: Allgemeine Geschichte in Sprüchen und Gedichten. Erfurt 1850. Körner, Friedrich-Wenzig, Joseph: Illustrierte geographische Bilder aus Österreich. (Leipzig 1856.) Kubinyi Ferenc: Magyarország és Erdély képekben. (Budapest 1985.) Letteris, Meir Halevi: D'mnDiD'H'imnn (Wien 1896.) Lüben, August-Nacke, Carl: Lesebuch für Bürgerschulen. (Wiesbaden 1888.) Mocnik, Franz von: Anleitung zum Rechnen. (Wien 1847) Mocnik, Franz von: Rechenbuch für Knaben-Bürg erschulen. (Prag 1916.) Kindes stehen und der Vater sprach... dieser mein Standpunkt, wie ich denselben durch die Worte eines schwäbischen Dichters angedeutet habe.” (STOY 1856, 3~4 ) A dolgozathoz felhasznált kiadás adatai zárójelben olvashatók, amennyiben nem első kiadásról van szó. 228
