László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Merczi Mónika: Támlap nélküli egygombos, erősprofilú fibulák Északkelet-Pannoniából
MERCZI MÓNIKA szi a fibulatestet, vagy csak annak felső oldalára terjed ki.’ Az ívelt vagy egyenes vonalú lábrészt többnyire rézsútos állású gomb zárja le. Kitöltött tűtartójuk középmagas-magas, középszéles-széles, trapéz vagy téglalap alakú egyaránt lehet, a tűfészket egyszerű visszahajlítással alakították ki.7 8 9 Pannóniái kora római települések leletanyagában az egygombos, erősprofilú fibulák a legnépszerűbb fibulatípust jelentik, és jóval gyakoribbak, mint a noricumi-pannoniai viselet jellegzetes típusának tekintett noricumi-pannoniai szárnyas- és kétgombos fibulák.9 Temetőkben viszont vagy közel azonos arányban fordulnak elő (Sárbogárdi,10 vagy a szárnyas fibulák népszerűsége meghaladja az egygombos, erősprofilú fibulákét (Solymár).11 A támlappal ellátott egygombos, erősprofilú fibulák Pannónia északkeleti részén már Augustus korában megjelentek, de a Claudius-Flavius korban, vagyis a római foglalás idején, illetve az azt követő időszakban örvendtek a legnagyobb népszerűségnek. A Kr. u. 1. században szinte kizárólag egytagú, támlappal készült változatokat használtak: így például a budaörsi telep leletein belül12 azonosítható 14 támlapos változat közül 11-et lehetett egytagúsággal jellemezni. Az egygombos, erősprofilú fibulák, ugyan jóval alacsonyabb arányban és kisebb számú változattal, de a Kr. u. 2. században is jelen voltak. Ezt az időszakot részben - többnyire változatlan alakban, de már kéttagú formában - az 1. században kialakult változatok továbbélése jellemezte, de vannak újonnan megjelenő, kizárólag kéttagú formában létező változatok is. Az eddig közzétett leletanyag alapján az egygombos, erősprofilú fibulákon belül a támlap nélküli változatok aránya, amelyek a Kr. u. 1. században13 jelentek meg, Északkelet-Pannoniában alacsonynak tekinthető. A budaörsi római telep leletanyagában 48 egygombos, erősprofilú fibula közül mindössze egyetlen töredéket (1/48=2,0%) lehetett ebbe a csoportba sorolni, amelyet az összegyűjtött párhuzamok alapján Pannónia egész területén viseltek.14 Sírleletek azonban arra utalnak, hogy arányuk valójában a budaörsi telepen tapasztaltnál magasabb lehetett (Solymár: 1/8=12,5%;‘5 Sárbogárd: 1/8=12,5%).16 A Pannónia területén előkerült támlap nélküli egygombos, erősprofilú fibulák összegyűjtésére és tipológiai elemzésére mindeddig nem került sor. Tanulmányom célja a tartomány északkeleti részében előkerült, provinciális eredetű támlap nélküli változatok bemutatása, amelyhez vizsgálati anyagot a Komárom-Esztergom megyei múzeumok (Kuny Domokos Múzeum, Tata, illetve MNM Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom) csak tipológiai elemzésre alkalmas fémkeresős leletanyaga, valamint az ugyancsak Tatán található Kállay-gyűjtemény néhány darabja szolgáltatott. KATALÓGUS 1. változat 1. Egygombos, erősprofilú fibula (1. tábla 1) Ltsz.: EBM 95.273.6. Lelőhely: Epöl-Kőkuti dűlő (MRT 5, 7/3. lelőhely). Méret: h=5,3 cm, sz=i,8 cm. Leírás: Kéttagú, felső húrozású, jó megtartású, de hiányos bronzfibula. Rugója hiányzik, a húrnak csak kis csonkja maradt meg a húrhorogba illeszkedve. Támlappal nem rendelkezik, a díszítetlen fejrész a rugó irányába háromszögletesen kiszélesedik, keresztmetszete félköríves. Tagolt, félköríves kengyelgombja csak a fibulatest felső oldalára terjed ki. Lábrésze egyenes vonalú, felső oldalán gerinc húzódik, így keresztmetszete háromszögletes, díszítést nem alkalmaztak rajta. Végéhez rézsútos állású, rövid, 7 A német nyelvű szakirodalomban a csak a fibulatest felső oldalára kiterjedő kengyelgombra nem a Bügelknopf hanem a Bügelkamm elnevezést alkalmazzák. 8 РЕДКАЯ 1972, 80; JOBST 1975, 37-38; BOJOVIC 1983, 38; SEDLMAYER 1995, 29; CO CIS 2004, 64; STUNDNER 2006, 139; REDÈIC 2007, 21; BUSULADZlC 2010, 56-57. 9 MERCZI 2012,505-508. hengeres nyélen ülő gömbölyded gomb kapcsolódik. Paralelogramma alakú, magas, széles, sérült, kitöltött tűtartója a láb hátsó felére terjed ki, belső oldala kismértékben ívelt, a tűfészek egyszerűen visszahajtott. 2. Egygombos, erősprofilú fibula (1. tábla 2) Ltsz.: EBM 95.285.1. Lelőhely: Tokod-Castrum. Méret: h=4,8 cm, sz=o,9 cm. Leírás: Kéttagú, felső húrozású, jó megtartású, de hiányos bronzfibula. Rugója hiányzik, támlappal nem rendelkezik. A fibulatest felső oldalán gerinc húzódik, ezért a kengyel- és lábrész keresztmetszete egyaránt háromszögletes. A fej a rugó felé háromszögletesen kiszélesedik, a kengyelgomb kerekded, ta-10 BÁNKI 1998,86-93. 11 KOCZTUR 1991,171-334. MERCZI 2012, 480-485. 13 PESKAR 1972, 83-85. 14 MERCZI 2012,486-487. 15 KOCZTUR 1991, 323, ХЫП. táblán bemutatott 5-6, 8, 11-15. számú leleteket alapján számított érték. ,h BÁNKI 1998, 89, Abb. 22. Az ábrán bemutatott 1-3, 6-10. számú leletek alapján számított érték. 8
