László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Bartus Ádám et al.: Jelentés a Komárom-Szőny, Vásártéren 2012-ben folyatott régészeti feltárások eredményeiről
JELENTÉS A KOM Á ROM - SZŐN Y, VÁSÁRTÉREN 2012-BEN FOLYTATOTT RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK EREDMÉNYEIRŐL 1. kép: Mercuriust ábrázoló ólomvotív öntőformája (fotó: Bartus D.) Abb. 1: Gussform einer Bleivotivstatue von Mercurius (Foto: D. Bartus) A kősortól (SE 040) (SE151 csatorna keleti oldala) vályogtéglákból álló omladékot (SE 050) bontottunk ki, amelynek sárga és fekete vályogtéglái négy sorban megmaradtak. Ezt az omladékot megfigyelhettük SE 033 csatorna betöltésében is. Pince Eredetileg az L16 szelvény délkeleti sarkában bontottunk rá a kezdetben beásásként, majd pinceként definiált objektum északnyugati sarkára. Az L16 és M16 szelvények közötti metszetfal (SE 104) eltávolítása után rábontottunk a pince északi részére (SE 103: pince, SE 100: ennek betöltése). A pincében annak felszíni jelentkezésétől 170 cm mélységig mélyítettük a bontásunkat; a kezdeti szinttől 60 cmre jelent meg a pince oldalfala, és 110 cm mélységig bontottunk a belsejében. A betöltés (SE 100) bontása során elértünk egy agyagos réteget (SE 113), ebben találtunk egy jó állapotban megőrződött, körülbelül 40 cm széles, 60 cm hosszú deszkát (SE 128). Az agyagos rétegben (SE 113) további szerves maradványokra is bukkantunk: a pince északkeleti sarkában növényi magvak, gyümölcsök kerültek elő, részben szárral (olajbogyó?, datolya?, almamag?). A réteg növényi maradványokat tartalmazó földjét átszitáltuk, több vödör földet kiemeltünk, majd e réteg (SE 113) elbontása során sárga agyagréteget értünk el, amelyben fekete gerendalenyomatokat figyeltünk meg (SE 154). Megjegyzendő, hogy az L17 szelvényt, ahol a pince folytatása várható, 2009-ben már kutattuk, de erre a szintre nem bontottunk rá. 2013-ban mindenképpen érdemes lesz az L16/L17/M16 szelvényeket újra, az M17 szelvényt pedig újonnan megnyitni a pince teljes feltárása érdekében. Fémműves műhely kemencékkel, árkokkal Amint azt elöljáróban említettük, az utóbbi években а К és L jelzésű szelvényekből olyan leletek (félkész termékek, bronz öntecsek) kerültek elő, amelyek egy a közelben működött fémműves műhely jelenlétére engedtek következtetni. Mivel 2011-ben az udvar szintjét átvágó, idén SE 024 számon definiált falkiszedés betöltésében viaszmodell készítésére használt segédnegatívok töredékei kerültek elő, a kutatás egyik céljaként 2012-ben a műhely megtalálását tűztük ki. A 2012. évi ásatás során kezdettől fogva előkerültek olyan leletek, amelyek előre jelezték, hogy a műhelyt megtaláljuk. Erre utalt az óriási mennyiségben előkerült salak, de az agyagomladék (SE 050) bontása során előkerült, ép, égetett agyag, Mercuriust ábrázoló ólomvotív öntőforma.3 (1. kép) A szelvényekhez tartozó meddőben (SE 004) fémkeresővel talált, talán Fortunát ábrázoló töredékes ólomvotív egyértelműen jelezte, hogy nagyon közel lehetünk a műhelyhez, ugyanerre utalt a barna agyagos réteg (SE 064) bontása során talált, 140 g súlyú, bronz nyersanyagtömb is. A fémműves műhely az udvaron helyezkedett el, amelynek felületét, miután felhagyták a műhelyt, egymással párhuzamosan futó árkok szelték át. Ezek rendszerét és a kemencékhez való viszonyát a következőképpen lehetett meghatározni. Az M14 szelvényben SE 123 ároktól nyugatra, azzal párhuzamosan, további árkot találtunk (SE 122, betöltése: SE 064), amely tovább folytatódik az М15/ M16 szelvényekben (árok: SE 115, betöltése: SE 098). Az árok betöltésében freskóomladékot találtunk (SE 114), amelyet nem bontottunk ki, annak felszedését a 2013. évi ásatási idényre hagytuk. 3 BARTUS 2014,161-168. 35
